Az ukrán termékekre vonatkozó vám- és behozatali korlátok felfüggesztésének meghosszabbításáról döntött az Európai
Tanács. Brüsszel eredetileg azzal indokolta az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékek szabályozásának lazítását, hogy az orosz–ukrán háború miatt az áruk nem képesek a korábbi szállítási útvonalakon eljutni a harmadik országokba. Az elmúlt
másfél év eseményei azonban rámutattak, hogy a brüsszeli törekvések mögötti szándék sokkal inkább az Ukrajnában működő, multinacionális agrárvállalatok érdekeinek képviselete és nem fejlődő országok élelmiszer-ellátásának biztosítása volt.
A szabályok feloldásával ugyanis a koncentráltan, enyhébb környezetvédelmi szabályok mellett működő ukrán vállalatok
olcsó, alacsonyabb minőségű – gyakran genetikailag módosított (GMO-) – termékeinek jelentős része nem jutott el a harmadik országokba, hanem elárasztotta az európai piacot, és ezzel ellehetetlenítette a helyi gazdálkodókat. Az importkorlátok feloldásával párhuzamosan ráadásul Brüsszel több ízben javaslatot tett az Európai Unióban hatályos GMO-szabályok enyhítésére is, amelynek elfogadásával bizonyos áruk esetében megszűnne az ukrán vállalatok azon kötelezettsége, hogy a termékeken feltüntessék, hogy azok GMO-t tartalmaznak.
Az elmúlt időszakban Európa-szerte tapasztalható gazdatüntetésekkel a helyi vállalkozások már demonstrálták
elégedetlenségüket. A Századvég új, Európa Projekt-kutatásának eredményei alapján pedig kijelenthető, hogy a polgárok többsége is a brüsszeli törekvések ellen van: 52 százalékuk nem ért egyet az ukrán gabona beengedését megkönnyítő GMO-szabályok lazításával, és mindössze 35 százalékuk támogatja az elképzelést.
Az egyetlen uniós tagállam, ahol a törekvést támogatók abszolút többségben (52 százalék) vannak, Portugália. A törekvést legnagyobb arányban a magyarok (85 százalék), a bolgárok (73 százalék) és az osztrákok (70 százalék) utasították el.
