Az Európai Bizottság május első hetében bejelentette, hogy újraértékelte a lengyel jogállamiság helyzetéről szóló álláspontját a hírhedt 7. cikkely szerinti eljárással összefüggésben és arra jutott, hogy Lengyelországban helyreállt a jogállam – emlékeztet a XXI. Század Intézet legfrissebb elemzésében.
Az elemzés szerint a döntés hátterében nem állnak frissen elfogadott és végrehajtott reformok, ehelyett Brüsszel bemondásra elfogadta az új lengyel kormány vállalásait. E vállalások egyike, hogy Lengyelország a jövőben feltétel nélkül betartja az Európai Unió Bíróságának döntéseit és korlátozás nélkül elismeri az uniós jog elsőbbségét. Lengyelország azzal fizeti meg a jogállamisági eljárás lezárásnak árát, hogy közjogi értelemben feladja saját szuverenitását. Brüsszel már nem is igyekszik leplezni a politikai alapon alkalmazott kettősmércét, hiszen felfogásában ugyanaz az ország attól függően lehet jogállam vagy nem jogállam, hogy éppen melyik párt van kormányon.
Új fejezet Lengyelország számára?
„A mai nap új fejezetet jelent Lengyelország számára. Több mint 6 év elteltével úgy gondoljuk, hogy a 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárás lezárható. Gratulálok Donald Tusk miniszterelnöknek és kormányának ehhez a fontos áttöréshez. Ez kemény munkájuk és elszánt reformtörekvéseik eredménye!” – fogalmazott Ursula von der Leyen, az Európa Bizottság elnöke. A döntés következtében Lengyelország immáron hozzáférhet a korábban jogállamisági okokra hivatkozva zárolt 137 milliárd euró összegű uniós forráshoz – emeli ki az elemzés.
Az Európai Bizottság kedvező értékelésének alapja a tavaly ősszel hivatalba lépett új lengyel kormány idén februárban bemutatott cselekvési terve. Az Általános Ügyek Tanácsának 2024. február 20-ai ülésén ugyanis a lengyel hatóságok a lengyelországi jogállamiságra vonatkozó cselekvési tervet terjesztettek elő, a jogállamisági eljárást pedig a Bizottság ezzel rendezettnek tekinti. Szemmel láthatóan a „Szerződések őre” nagylelkűen szemet hunyt az elmúlt hónapok jogállamisági szempontból igencsak releváns fejleményein, például a lengyel rohamrendőrök durva, agresszív fellépése felett a márciusi varsói gazdatüntetésen, hasonlóan ahhoz, mint ahogyan 2006-ban is szó nélkül hagyta az október 23-ai békés tüntetésen részt vevő magyarokkal szembeni brutális támadást. Úgy fest, az uniós testület eltekint az új lengyel kormány igazságszolgáltatási rendszert érintő jogsértéseiről szóló lengyel ügyészségi petíció kivizsgálásától is. A politikai nyomásgyakorlás szándéka hiányában a jogállamiságért felelős biztos ilyen esetekben csak legyinteni szokott: a Bizottság tagállami belügyekkel nem foglalkozik – írja XXI. Század Intézet.
A teljes elemezés az alábbi linken olvasható el.
