G. Fehér Péter
2024. május 17. péntek. 7:21
Frissítve: 2024. május 17. 7:26
Soha rosszabbkor nem jöhetett volna a balliberális európai pártoknak Haszan Naszrallah felhívása, mint most. A Hezbollah vezetője nem kevesebbet akar, mint kétmillió migránssal elárasztani Európát. Naszrallah azt követeli a libanoni hatóságoktól, hogy nyissák meg a határokat az országban élő szíriai állampolgárok előtt, akik így aztán Európába utazhatnának. Televíziós beszédében azt mondta: Itt az ideje egy nemzeti döntésnek, amely azt mondja, hogy megnyitjuk a tengert… aki Európába akar indulni, előtte a tenger. Fogj egy csónakot és szállj fel rá.
Mindeddig, a szomszédos országba menekült szír állampolgárok nem élhettek a határátlépés lehetőségével, mert a bejrúti hatóságok nem engedélyezték nekik az ország elhagyását. Még pedig azért, mert az Európai Unió, bár hivatalosan támogatja a migrációt, de a szíreket „átmenetileg” Libanonban akarja tartani. Mégpedig azért, mert az Afrikából érkezők nagy száma komoly elhelyezési problémákat okozott az Unióban. Németországban már idős otthonokat is felszámoltak, csak azért, hogy az idegeneknek legyen helye. A libanoniak megkérték a „karantén” árát. Rendszeres pénzügyi segélyt kaptak Brüsszelből, legutóbb, május elején egymilliárd eurót.
Az EU bürokráciája nem véletlenül ilyen bőkezű. Június 9-én európai parlamenti választások lesznek, a mostani kampány legfőbb témája pedig, a Nyugat-Európát sújtó migrációs válság.
Pontosabban a jobboldali erők és a balliberális pártok közötti éles szembenállás. Míg az előbbi az illegális migráció leállítását és az idegenek egy részének kizsuppolást akarja, addig az utóbbi éppen ennek ellenkezőjét, a krízis menedzselését kívánja elérni.
Elméletileg az eurokraták és a Hezbollah terve összevág. A Hezbollah kirakná a szír migránsokat Libanonból, az EU pedig befogadná azokat. Csakhogy a kontinensen éppen a migrációs válság miatt politikai trendforduló van. A migránsellenes pártok szinte minden országban növelik népszerűségüket, tehát az európai népességcsere híveinek nagyon rossz időpontban jönne a szír menekültek áradata. Sok libanoni azt állítja, hogy az Unió nagyvonalú támogatása nem más, mint kenőpénz a libanoni politikusoknak, hogy azok zárva tartsák a határokat, a háborús körülmények elől korábban elmenekült szíreket pedig a libanoni költségvetésnek kell eltartania. Arról már nem is beszélve, hogy 2019-óta gazdasági válság sújtja Libanont. Mindez óriási terhet ró a hatmilliós ország lakosságára, amely alig 10 ezer négyzetkilométeres területen zsúfolódik össze.
Ráadásul az ország még ketté is szakadt, az északi szunnita és az Izraellel határos déli, Irán befolyása alatt lévő, síita területre.
Az EU-nak a Hezbollahhal való ellentmondásos kapcsolata most bosszulja meg magát. Olyan ez Brüsszelnek, mintha saját magát lőné lábon. A dél-libanoni síita szervezetnek ugyanis csak a katonai szárnya került az uniós terrorszervezetek listájára, a politikai nem. Ez nem más, mint fából vaskarika, mert a katonai szárny egy önálló lépést sem tehet a politikai vezetés engedélye nélkül. Brüsszel így aztán nem is akar, de nem is tud határozottan fellépni a Hezbollah ellen. Naszrallah pedig nem az az ember, aki a levegőbe beszél. Egy percig sem lehetne azon csodálkozni, ha közvetlenül az európai parlamenti választások előtti napokban indulnának meg Libanonból a migránsok Európa felé.
A Hezbollah vezetője ezek szerint elérkezettnek látja az időt, hogy egy menekülthullámot generáljon, közelebb hozva a muszlim szélsőségeseknek azt a tervét, hogy elfoglalják Európát.
A jelentősebb nyugat-európai országok, amelyek eddig folyamatosan azt az üzenetet küldték az Európába betelepedni kívánó tömegeknek, hogy szívesen látják őket, elég nagy bajban vannak. Ha ugyanis megint tárt karokkal várják az idegeneket, akkor biztosak lehetnek abban, hogy az uniós választásokon a hagyományos pártok az eddig mért adatokhoz képest is rosszabbul fognak szerepelni.
Németországban a keményen migrációellenes Alternatívát Németországnak (AfD) párt országosan már így is 20 százalékos népszerűségnek örvend, ezzel a második legjobban preferált párttá lépett elő. A keleti tartományokban pedig az első helyen van. Berlinben meg is kongatták a vészharangot és hosszas bírósági huzavona után a nagyhatalmú német hírszerző ügynökség, az Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) pert nyert az AfD ellen. A bíróság kimondta: elegendő tényszerű bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az AfD olyan tevékenységet folytat, amely bizonyos embercsoportok emberi méltósága és a demokrácia ellen irányul.
A határozatnak az lesz a következménye, hogy a BfV lehallgathatja az AfD-hez köthető személyek telefonjait, elolvashatja e-mailjeit, böngészési előzményeit és mindezt ráadásul még jogszerűen is teszi.
Ez egy koncepciós és politikailag motivált per volt. Arra irányult, hogy az uniós választások előtt lejárassa az AfD-t. Az ügy itt még nem állt meg, mert az AfD fellebbezett, a BfV pedig új pert készít elő. A cél: az AfD betiltása.
Bármilyen furcsán is hangzik, de ha a Hezbollah eléri célját, vagyis ha Libanonból szélnek eresztenek kétmillió szír menekültet, akkor ez a lakosságcsere ellenzőinek a malmára hajtaná a vizet, így a terrorszervezet akár el is döntheti az európai uniós választás eredményét.
