Sütő-Nagy Zsolt
2024. május 17. péntek. 15:36
Frissítve: 2024. május 17. 15:38
– Az elkövetőről már tudni, korábban is tüntetett a kormány ellen, radikalizálódott, és kiderült róla, hogy baloldali, ukránbarát, háborúpárti; nem ért egyet a Fico-kormány több döntésével, a közmédia felszámolásával, vagy az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítások leállításával. Ezekből már következik egy merénylet?
– Egyértelműen arra következtethetünk, hogy a világháborús pszichózis radikalizál embereket. A nyugati globalista politikusok, említhetem Annalena Baerbock német külügyminisztert, vagy Kaja Kallas észt miniszterelnököt, akik az ukrán háborút Európa, illetve saját háborújuknak tekintik, és azt hangoztatják, hogy Ukrajnának mindenképpen győznie kell. Ahogy Annalena Baerbock mondta, akár saját szavazói ellenére is támogatni kell. Egy élethalálharcként mutatják a háborút, nem beszélnek annak negatív hatásairól, az Európában és saját országukban keletkező inflációgerjesztő hatásairól, az elhibázott szankciókról, és ezeket hallva nagyon sokan elhiszik azt, hogy mindent meg kell tenni, és ami nem illik bele a képbe, az ellen előbb csak tüntetnek, aztán tovább radikalizálódnak, mert mindenképpen félre akarják söpörni azokat, akik békítenének, és végül ez vezet az ilyen merényletekhez.
– Ezt az elkeserítő helyzetet tovább rontja a nyugati média, hiszen többek között a brüsszeli Politico az elkövetőt szinte mentegetve magyarázta, hogy a tettét Fico háborúellenessége váltotta ki.
– Létezik egy ilyen elkövetőmosdatás, erre már több példát is láttunk. Ez ugyanaz a kettős mérce, mint a jó populizmus és a rossz populizmus. Ez beleillik a globalisták gondolkodásába, hogy a békepárti politikusokat mind el kell tüntetni, és ha nem is támogatják, de érthetővé próbálják tenni a vállalhatatlan tettet. Így eggyel kevesebb békepárti politikussal ül majd a brüsszeli asztalnál, ahogy arra Orbán Viktor is utalt, mostantól kétszeres erővel kell neki képviselnie a békepárti álláspontot, mert eddig ők ketten voltak, akik kritikát fogalmaztak meg az unió és a NATO szerepvállalásával kapcsolatban.
– Érdemes azon is elgondolkodni, hogy milyen hatása van egy ilyen merényletnek a közgondolkodásra?
– A tapasztalat szerint egy szolidaritáshatás lép fel. A holland bevándorlásellenes politikus, Pim Fortuyn 2002-es meggyilkolását követően az ő listája nagyon jól szerepelt a választáson, még halálával is hatott a választókra. Ezt nevezzük szolidaritási hatásnak. Mozgósítja a saját szavazókat, míg a bizonytalanokat szolidaritásra készteti, még olyanok is elmennek szavazni, akik esetleg nem tették volna meg. Várhatóan a szlovák belpolitikára hasonló hatással lesz, és az EP-választáson Fico pártja, a Smer jobban fog szerepelni, míg a háborúpárti szervezetek gyengébben. Amit ennyire el akarnak pusztítani, arról az emberek úgy érzik, hogy támogatni kell, legalább egy szavazattal.
– Európára egyáltalán hatással van-e egy kelet-európai merénylet?
– Ez egy nagyon komoly sokk, mert bár Szlovákiában erre több példát látunk, de ez nem jellemző Európára, és pont ennek a pszichózisnak az eredménye. Az, hogy az ukránok most rosszul állnak a fronton, radikalizálhat fanatikusokat.
– A frusztrált emberek hazai kommentjei elég ijesztőek, nálunk mennyire fenyeget részükről egy merénylet?
– Látjuk, hogy a baloldali gyűlöletkeltésnek nincsen határa. Ők európai értékekről beszélnek, és közben a szavazóik között nagyon sokan vannak, főleg az O1G-sek, akik egyébként is látens rasszizmussal, mások halálát kívánva politizálnak. Az a borzasztó, hogy a baloldali politikusok nem határolódnak el tőlük. Azt látjuk, hogy a merénylő is eleinte a kommentekben élte ki magát, aztán az kevés volt számára, majd tüntetett, de az sem volt elég, mert valamilyen valódi tettet akart végrehajtani, és így radikalizálódott.
