Éppen ez utóbbi, szerzőjének hírnevet és jelentős bevételt hozó kötetet tette lehetővé azt is, hogy Leicester 1964-ben saját mikronemzetet alapítson. Ez pedig a következőképpen történt: épített egy mindössze 22 négyzetméteres tutajt bambuszból, acélból és vascsövekből, lehorgonyozta Jamaica partjaitól nagyjából tíz kilométerre, kövekkel megerősítette, és a környező nemzetközi vizeket, valamint az alatta lévő tengert a felségterületének nyilvánította. Államformának a köztársaságot választotta, sőt még egy saját alkotmányt is kibocsátott, amely az Egyesült Államok alkotmányának csaknem szó szerinti átirata volt.
Az Új Atlantisz nevet viselő államban annak rendje és módja szerint köztársasági elnököt választottak.
Egyhangú szavazással Leicester került a magas pozícióba. Ekkorra már hatan éltek Új Atlantiszban: A mikronemzet zászlaját Leicester felesége, Doris saját kezűleg tervezte és varrta meg.
A köztársaság megalapításának, Leicester nyilatkozatai szerint, több célja is volt: részben a demokratikus intézményrendszerrel való kísérletezés, részben oceanográfiai kutatások folytatása, a Karib-tenger élővilágának tanulmányozása.
A kísérlet nem egészen úgy sikerült, ahogy Leicester kigondolta: az egyik felén az Egyesült Államok, a másik (lakott) felén Új Atlantisz területének kikiáltott tutajt 1966-ban trópusi viharok végzetesen megrongálták, a maradékot pedig helyi halászok rabolták ki.
Leicester élete sem alakult a legsikeresebben: miként bátyja 21 évvel korábban, 1982-ben ő is puskával követett el öngyilkosságot, mindkettejük döntésének hátterében súlyos betegség állt.
