A kutatás segíthet annak megértésében, hogy miként képesek egyesek 90 vagy akár 100 éves kort is megélni jó egészségben.
A kutatók egy holland adatbázist elemezve jutottak hozzá több mint 5000 agydonor mintáihoz. Az érintetteknél a legkülönbözőbb betegségek fordultak elő, az agybank az egyes donorok dokumentált kórtörténetét és részletes betegséglefolyását is tartalmazza.
Luuk de Vries, a Holland Királyi Tudományos és Művészeti Akadémia munkatársa és kollégái megállapították, hogy akadnak olyan személyek, akiknek agyában lezajlanak az Alzheimer-kór folyamatai, tüneteket viszont nem produkálnak – ezekre az emberekre úgy hivatkoznak, mint az ellenálló csoport. A csapat a génaktivitásban változásokra lett figyelmes, az asztrocitáknak nevezett sejtekben például több termelődött az antioxidáns metallotioneinből.
Ezen sejtek az agy szemétszedői, védelmi szerepet töltenek be, de bizonyos esetekben más, mikroglia nevű sejteken keresztül gyulladást is kiválthatnak. Az ellenálló csoportban az Alzheimer-kórral gyakran összefüggésbe hozott mikroglia útvonal kevésbé tűnik aktívnak.
Az eredmények azt mutatták, hogy az a természetes reakció, amely automatikusan eltávolítja a káros fehérjéket, megváltozik az Alzheimer-kóros betegeknél, az ellenálló csoportnál viszont nem. Az ő agysejtjeikben ráadásul több lehet a mitokondriumok száma, ami jobb energiatermelést biztosít.
„Az, hogy mi történik ezekben az emberekben molekuláris és sejtszinten, eddig nem volt világos” – mondta De Vries.
A szakértő hozzátette: az összes donor közül 12 volt ellenálló, tehát a jelenség meglehetősen ritka.
A csapat úgy véli, hogy a genetika és az életmód is fontos szerepet játszik az ellenállóság kialakulásában, de a pontos mechanizmusok nem ismertek. A kognitív és fizikai aktivitásról, valamint a társas kapcsolatokról régóta tudott, hogy késleltethetik az Alzheimer-kór jelentkezését. A kutatók abban bíznak, hogy megtalálhatják az ellenállóság molekuláris alapjait, amely elvezethet a gyógyszerfejlesztéshez.
