Magas rangú orosz tisztviselők, köztük Vlagyimir Putyin elnök, többször is úgy jellemezték a Moszkva és Kijev között zajló katonai konfliktust, mint a NATO által Oroszország ellen vívott proxy-háborút. Ennek bizonyítéka a Kreml szerint az az anyagi segítség, a kiképzés és a hírszerzés, amelyet az Egyesült Államok és számos európai ország nyújt Ukrajna védelmére – olvasható az oroszhirek.hu oldalán.
Lavrov szombati beszédében Dmitrij Trenin orosz politológus egyik cikkét idézte, aki azt írta, hogy „Európa mint partner legalább egy generáción keresztül nem releváns számunkra”. A miniszter azt mondta, hogy „nem tud nem egyetérteni”, és hogy Moszkva „szinte naponta érzi ezt a gyakorlatban”. A magas rangú orosz diplomata azt is állította, anélkül, hogy részletezte volna, hogy „sok tény egy ilyen prognózis mellett szól”.
„A Nyugattal való katonai-politikai konfrontáció akut szakasza folytatódik és teljes lendületben van” – mondta Lavrov, rámutatva az Egyesült Államokban és Európában jelenleg uralkodó narratívák jellegére.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek adott pénteki interjújában a nyugati elitet bűnöző fiatalokhoz és provokátorokhoz hasonlította, akik a feszültséget a „katasztrofális összeomlás” szélére akarják fokozni, nem törődve a következményekkel.
A tisztviselő a nyugati orosz diplomaták munkájáról szólva elárulta, hogy az „válságkezelő üzemmódban van, amelynek célja, hogy megakadályozza a valóban masszív konfliktusba való eszkalálódást”.
A NATO egy olyan csoport, amelyben egy cseppnyi bizalmat sem érzünk, ami politikai, sőt érzelmi elutasítást vált ki Moszkvában – mondta Rjabkov a médiának.
Szerinte függetlenül attól, hogy ki kerül ki győztesen a novemberi amerikai elnökválasztásból, „az amerikai elit alapvető oroszellenes konszenzusát tekintve nem látszik esély a helyzet javulására”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök beiktatási beszédében mindazonáltal azt állította, hogy Moszkva „nem utasítja el a párbeszédet a nyugati államokkal”.
„A választás az övék” – javasolta az elnök, feltéve a kérdést: „Továbbra is megpróbálják-e visszafogni Oroszország fejlődését, folytatják-e az agresszió és a könyörtelen nyomásgyakorlás politikáját, amelyet évek óta folytatnak, vagy keresik az együttműködés és a béke útját?”
