A második világháború, majd a hidegháború után az orosz–ukrán háború az első olyan fegyveres konfliktus, amelyben élesben vetették be az elmúlt évtizedek alatt kifejlesztett legmodernebb fegyvereket. Rémült katonákat üldöző gyilkos drónok, egész lakóházakat megsemmisítő szuperszonikus rakéták – többek közt ezek láthatók azokon a felvételeken, melyeket az elmúlt két évben töltötték fel a közösségi oldalakra – olvasható a magyarnemzet.hu.
Objektum doboz
A Kijev és Moszkva közötti konfliktus azonban az európai biztonsági helyzetre is nagy hatással volt: az utóbbi hónapokban már egyre több jel utal arra, hogy a háború eszkalálódhat, egy újabb világháborúba sodorva egész Európát. A világháborús fenyegetettséghez persze azok a nyugat-európai vezető politikusok is hozzájárulnak, akik az orosz figyelmeztetések ellenére nemcsak fegyvereket, de már saját katonáikat is Ukrajnába küldenék.
Így nézne ki a NATO és Oroszország közötti világháború
De hogy hogyan is nézne ki a harmadik világháború? Erre a kérdésre válaszolva már többféle forgatókönyv napvilágot látott, a napokban a Daily Mail brit bulvárlap is megosztott egy lehetséges verziót.
A lap kiemelte, ha a NATO 32 tagállamának haderejét egyesítik, a katonai költségvetés jóval meghaladja az ezermilliárd dollárt, több mint hárommillió fős aktív személyzetet, körülbelül hárommillió tartalékost és mintegy hétszázezer fős félkatonai erőt kapunk. Mindehhez még hozzájönnek a felszerelések: legkevesebb 14 ezer harckocsi, több tízezer harci jármű, 21 ezer katonai repülőgép és közel kétezer haditengerészeti tengeralattjáró.
A felsorolás pedig még nem tartalmazza, hogy a NATO-nak három nukleáris fegyverrel rendelkező tagja is van, nevezetesen az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország.
Oroszország esetében az elemzés az orosz–ukrán háború előtti hadsereget veszi alapul, azaz körülbelül 350-400 ezer aktív katonával, egymillió további taggal, valamint mintegy kétmillió tartalékossal számol. „De a háborúkat nem a papíron vívják” – hangsúlyozta a lap.
A NATO esetében ugyanis egyértelműen látni az erőfölényt, amelynek hátterében leginkább a tengerentúli Egyesült Államok áll, ám ha a nyugati nagyhatalom lemond Európáról mint érdekszféráról – szakértők szerint erre csekély esély van –, akkor máris egészen más erővel kell szembenézniük az oroszoknak.
Európa ugyanis a jelenlegi helyzetben aligha lenne képes felvenni a kesztyűt Oroszországgal.
Az orosz csapatok egy másik előnye, hogy a NATO-erőkkel ellentétben már bevetették őket háborúban, így közvetlenül a terepről szerezték harci tapasztalataikat – két év pedig ebből a szempontból nem is kevés idő. Az orosz–ukrán háborúból továbbá az is kiderült, hogy Moszkva rövid időn belül igen nagy erőket képes mozgósítani és a frontra szállítani a katonákat. Mindezzel szemben a NATO-kontingensek leginkább védelmi feladatokat látnak el.
