A válaszadókat arról kérdezték, hogy szerintük a német kormánynak mely költségvetési tételeken kellene spórolnia. A válaszadók mintegy 40 százaléka az Ukrajnának nyújtott segélyre mutatott rá – ez volt a legmagasabb arány a felmérésben résztvevőknek felajánlott tíz tétel közül.
A válaszadók mintegy 38 százaléka támogatta továbbá a fejlődő országoknak nyújtott német segélyekre fordított kiadások csökkentését, 36 százalékuk pedig a rászoruló munkaképes korúaknak nyújtott állami szociális segélyek csökkentését. Emellett a felmérésben résztvevők 18 százaléka támogatta a klímavédelmi költségek csökkentését, míg a válaszadók 16 százaléka szerint a német fegyveres erőkön és a honvédelmen kellene spórolni. A felmérésben résztvevők több mint 14 százaléka támogatta a megújuló energiaforrásokra (RES) fordított kiadások csökkentését, míg tíz százalékuk a mezőgazdasági ágazat támogatását.
A legkevésbé a nyugdíjak (hat százalék), a családi juttatások (nyolc százalék) és a gazdaságfejlesztés (kilenc százalék) voltak a legnépszerűbbek. A válaszadók további tíz százaléka szerint a német kormánynak nem kellene takarékossági intézkedéseket hoznia, 6 százalékuk pedig nem tudott választ adni.
A német kormány júliusban tervezi elfogadni a 2025-ös szövetségi költségvetést. Steffen Hebestreit kormányszóvivő pénteken július 3-át nevezte meg a várható időpontként. Korábban a német védelmi minisztérium rekordösszeget – 15 milliárd eurót – helyezett el a 2025-ös költségvetésben az Ukrajnának nyújtandó támogatásra. Christian Lindner, a pénzügyminisztérium vezetője viszont bírálta a minisztériumok, köztük a védelmi tárca „túlzó” kéréseit, és hangsúlyozta, hogy belátható időn belül Németországban „nem várható pénzügyi szabadság”.
Mint ismeretes, Boris Pistorius védelmi miniszter a védelmi kiadások megvitatásakor azt sürgette kollégáitól, hogy a Bundeswehr számára további 6,5 milliárd eurót különítsenek el. Névtelen források szerint Scholz azonban nem támogatta párttársa javaslatát, ehelyett nyilvánosan Christian Lindner pénzügyminiszter mellé állt, aki kategorikusan elutasítja az egyes tárcák korábban elfogadott költségvetésének bármilyen növelését.
Az Insa Intézet 1005 embert kérdezett meg a tanulmányhoz, a felmérés online formában május 16-án és 17-én készült. A felmérés lehetővé tette a válaszadók számára, hogy több válaszlehetőséget válasszanak.
