A depresszió mint potenciális mellékhatás legalább 200 hatóanyaggal hozható összefüggésbe, és a probléma súlyát jól szemlélteti az a felmérés, amely szerint az USA-beli felnőttek több mint egyharmada szed olyan vényköteles gyógyszert, amely – mellékhatásként – depressziót válthat ki. Az arányok Európában is hasonlóak lehetnek.
Jót tesz a testnek, de árt a léleknek
Azok között a gyógyszerek között, amelyek mellékhatásként depressziót válthatnak ki, említhetők a
- hormonális fogamzásgátlók,
- egyes vérnyomáscsökkentők,
- gyomorsavcsökkentők (elsősorban a hatóanyagnevükben „-prazolra”-ra végződők),
- különféle fájdalomcsillapítók,
- gyulladáscsökkentők (elsősorban a szteroid gyulladáscsökkentők),
- jóindulatú prosztatahipertrófia kezelésében alkalmazott egyes hatóanyagok.
Általában érvényes az, hogy ha egy beteg több olyan gyógyszert is szed, amely depressziót válthat ki, akkor fokozott a depresszió megjelenésének az esélye. Tény azonban, hogy konkrét esetekben az ok-okozati kapcsolat nagy biztonsággal való kijelentése, vagyis annak a megállapítása, hogy valaki egy adott gyógyszer szedése miatt vált depresszióssá, nehézségekbe ütközik.
A depresszió (kiváltó októl függetlenül) gyakori állapot; egy 12 hónapos időszakon belül a lakosság 10 százaléka depressziós. Szem előtt tartandó, hogy számos esetben nem maga a gyógyszer, hanem a betegség jelentette teher, amelynek az enyhítésére az adott gyógyszert szedik, vezet depresszióhoz.
Akár duplájára is nőhet a depressziórizikó a fogamzásgátlók szedése miatt
Tapasztalatok alapján a kamaszkort követően a nőknél kétszer akkora gyakorisággal fordul elő depresszió, mint a férfiaknál – ezért mindkét női nemi hormon, mind az ösztrogén, mind a progeszteron felelős lehet. Az állapoton tovább ronthatnak a hormonális fogamzásgátlók. Az érintett gyógyszerek betegtájékoztatójában is szerepel az, hogy a szedésük alatt hangulati mélypontok, depresszió előfordulhat.
A hormonális fogamzásgátlók alkalmazása 23-120 százalékkal növelheti a depresszió kialakulásának a kockázatát. Vagyis, akár több mint kétszeresére emelkedhet az esélye annak, hogy valaki depresszióssá váljon, ha hormonális fogamzásgátló módszert alkalmaz. A pontatlannak tűnő adat azzal magyarázható, hogy a nő életkorától és az alkalmazott gyógyszerformától függően más-más mértékű a depresszió kockázatának a fokozódása.
A tablettákon kívül a méhen belül alkalmazott hormontartalmú eszközöknél (ún. spiráloknál), valamint a hormontartalmú hüvelygyűrűk vagy injekciók alkalmazásakor is számolni kell a fokozott rizikóval. A hormonális fogamzásgátlók alkalmazásával kapcsolatba hozható depresszió kialakulásának a rizikója a kamaszkorúaknál a legnagyobb, és annak gyakorisága a kor előrehaladtával csökken. Lényeges tudni, hogy a hormonális fogamzásgátlók használatának megkezdése után nem azonnal, hanem körülbelül hat hónap elteltével tetőz a depresszió – a gyakoriságát tekintve.
Egyes vérnyomáscsökkentők, savcsökkentők is depresszióssá tehetnek bennünket
A magas vérnyomás kezelésében alkalmazott hatóanyagok közül néhány szintén kiválthat vagy felerősíthet depressziós panaszokat.
A „-prazol”-típusú savcsökkentőknél tipikusan a magasabb dózisok alkalmazása vezet depresszióhoz, elsősorban az idősebb pácienseknél.
A fájdalomcsillapítóknál pedig az egyhuzamban való alkalmazás hossza van hatással a mellékhatásokra. Ez esetben elsősorban a 30 napon túli alkalmazás emelheti a depresszió-rizikót.
Depressziós lettem, mit tegyek?
Ha valakinél a depresszió kialakulása vagy annak kiújulása vélhetően egy új hatóanyag vagy egy új gyógyszerkészítmény szedésével hozható kapcsolatba, mindenképpen javasolható az orvoshoz fordulás. Leszögezendő, hogy a depresszió nem az egyén hibája, és semmiképpen nem egy szégyellni való panasz. A kezelőorvos a depresszióról, mint (potenciális) mellékhatásról tudomást szerezve akár egy olyan „új” gyógyszert rendelhet, amely már jó eséllyel depressziómentes gyógyulást kínál.
