De kinek van igaza? Jobb, ha csillogóan kezdjük a napot, vagy ha mosakodással zárjuk le?
A 2022-es Sleep Foundation felmérése szerint az amerikai felnőttek 42 százaléka fürdéssel vagy zuhanyozással kezdi a napját. Ennek a reggeli feltöltődésnek biológiai okai vannak.
A teste bizonyos jelzésekre támaszkodik a cirkadián ritmus szabályozásához, és a rendszeres zuhanyzás jelként szolgálhat, hogy itt az ideje felébredni és éberebbé válni. A hatás különösen erős lehet, ha a forró helyett a hűvösebb zuhanyzást választja – ami egyébként a nap bármely szakában jó tanács –, mivel a hidegebb víz olyan neurotranszmitterek felszabadulását indíthatja el a szervezetben, mint a szerotonin, a kortizol, a dopamin és a noradrenalin, amelyek mind fontos szerepet játszanak az érzelmek szabályozásában és a stresszszint csökkentésében.
Mi több, a napi reggeli zuhanyzás – bármilyen hosszúságú és hőmérsékletű, amennyiben legfeljebb 90 másodpercig tartó hideg vízzel fejeződik be – legalább egy tanulmány szerint közel harmadával csökkenti a betegszabadságon töltött napok számát, valamint javítja az energiaszintet.
És tudjuk: reggel első dolgunkként egy-két percet a fagyos vízsugár alatt tölteni nem hangzik túl szórakoztatónak – de úgy tűnik, megéri, hiszen „bár a résztvevők túlnyomó többsége változó mértékű kellemetlenségről számolt be a hideghatásnak való kitettség során, az a tény, hogy a résztvevők 91 százaléka arról számolt be, hogy hajlandó folytatni az ilyen rutint […] , talán a leginkább utal az egészségre vagy a munkára gyakorolt előnyökre” – olvasható a tanulmányban.
És akkor persze ott van a másik tényező. Sokunk számára a reggeli zuhanyzás kevésbé arról szól, hogy kihasználjuk az optimális hatékonyságot a munkahelyen, mint inkább arról, hogy kevésbé érezzük magunkat piszkosnak.
Az éjszakai zuhanyzás mellett szól
Annak ellenére, hogy kevésbé népszerű, mint korábbi rokona, jó néhány nagyon jó ok van az esti zuhanyozásra – nem utolsósorban az az érzés, hogy lemossa magadról a különböző olajokat, szennyeződéseket , amelyek a nap folyamán felhalmozódtak a bőrünkön.
Ez duplán igaz, ha munka után sportolunk. Ilyenkor „nyilvánvalóan le akar zuhanyozni, mielőtt lefekszik” – mondta Goldenberg.
Ráadásul – és talán meglepő, tekintve, hogy hírnevük miatt reggelente felébresztenek minket – az esti zuhanyzás valójában nagyon is jótékony hatással lehet az alváshigiénénkre. Ez részben ugyanabból az okból van, mint a korai zuhanyzás: cirkadián markerként működik, és jelzi a szervezetünknek, hogy kezdjen el nyugovóra térni – ez tulajdonképpen az egyik oka annak, hogy a szüleink ragaszkodtak ahhoz, hogy lefekvés előtt fürödjünk, amikor kicsi voltunk.
De valójában a fiziológia ennél mélyebbre nyúlik. „A test a cirkadián ritmushoz igazodva természetes módon lehűl, ahogy közeledik a lefekvés ideje – mondta Janet K. Kennedy klinikai pszichológus és alvásszakértő a Timesnak. – A zuhanyzás mesterségesen ismét megemeli a hőmérsékletet, és gyorsabb lehűlést tesz lehetővé, ami a jelek szerint gyorsítja az alvást.”
Egy kutatások is alátámasztják: a meleg fürdő előnyeit vizsgáló egyik szisztematikus áttekintés szerint a lefekvés előtt egy-két órával mindössze tíz percig tartó áztatás összefüggött az alvás minőségének és hatékonyságának javulásával, valamint a jelentősen gyorsabb elalvási idővel.
Más szóval, ha álmatlanságban szenved, próbáljon ki egy kellemes meleg fürdőt vagy zuhanyzást lefekvés előtt.
Ha a reggeli vagy az esti zuhanyzás ekkora különbséget jelentene, nem lenne szükségünk egy magyarázó cikkre, hogy eldöntsük, melyik a jobb.
