Fogyaszthatjuk nyersen vagy pirítva rágcsálnivalóként, vagy használhatjuk édes vagy sós ételekhez, de liszt, olaj, vaj vagy mandulatej formájában is kapható.
Az emberek a mandulát diófélének nevezik, de az inkább mag, mint valódi dió.
A mandulafa lehetett az egyik legkorábbi fa, amelyet az emberek termesztettek. Jordániában a régészek mintegy ötezer évvel ezelőtti, háziasított mandulafákra utaló nyomokat találtak.
A tudósok számos lehetséges egészségügyi előnyt hoztak összefüggésbe a mandulával.
A mandula magas zsírtartalmú, de ez telítetlen zsír. Ez a fajta zsír nem növeli az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) vagy „rossz” koleszterin kockázatát.
Mértékkel adagolva a telítetlen zsírok javíthatják az ember vérkoleszterinszintjét.
Ráadásul a mandula nem tartalmaz koleszterint.
Egy 2005-ös tanulmány szerint a mandula fogyasztása növelheti a plazma és a vörösvértestek E-vitamin-szintjét, csökkenti az általános koleszterinszintet. Ráadásul az E-vitamin egy antioxidáns, amely segíthet megállítani azt az oxidációs folyamatot, amely a koleszterin artériák eltömődését okozza.
A szakemberek azt tanácsolták, hogy a szív egészségének védelme érdekében naponta körülbelül 45 gramm mandulát fogyasszanak az emberek.
Egy 2015-ös tanulmány a diófélék fogyasztását és a rák kockázatát vizsgálta, amelyből kiderül, hogy a mellrák két-háromszor alacsonyabb kockázatát állapították meg azoknál a személyeknél, akik nagyobb mennyiségben fogyasztottak földimogyorót, diót és mandulát, mint azoknál, akik nem fogyasztottak.
Arra a következtetésre jutottak, hogy „a földimogyoró, a dió és a mandula védőfaktornak tűnik a mellrák kialakulása szempontjából”.
A mandula, más diófélékkel és magvakkal együtt, segíthet javítani a vér lipid-, vagyis zsírszintjét. Ez jótékony hatással lehet a szív egészségére.
A mandula jelentősen megnöveli az antioxidánsok szintjét a véráramban, csökkenti a vérnyomást, és javítja a véráramlást. A vizsgálatban résztvevők mind 20–70 év közötti egészséges férfiak voltak, akik négy héten keresztül napi 50 g mandulát fogyasztottak.
A kutatók azt javasolják, hogy naponta egy marék mandulát fogyasszunk, hogy az előnyöket elérjük.
Viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz E-vitamint. Az E-vitamin és más antioxidánsok segítenek megelőzni az oxidatív károsodást a szervezetben. Ez a károsodás akkor következhet be, ha túl sok szabad gyök halmozódik fel.
A szabad gyökök természetes testi folyamatokból és környezeti stresszhatásokból származnak. A szervezet sokukat ki tudja küszöbölni, de a táplálékkal bevitt antioxidánsok is segítenek eltávolítani őket. A szabad gyökök magas szintje oxidatív stresszt okozhat, amely a sejtek károsodását eredményezi. Ez különböző betegségekhez és egészségügyi problémákhoz vezethet.
A tudósok a magasabb E-vitamin-bevitelt kísérleti jelleggel az Alzheimer-kór alacsonyabb kockázatával is összefüggésbe hozták.
Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy a mandula segíthet a vércukorszint szabályozásában. Sok 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő embernek alacsony a magnéziumszintje. A hiány gyakori azoknál, akiknek nehézséget okoz a vércukorszintjük kezelése. Egy 2011-es vizsgálatban 20 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő ember 12 héten keresztül napi 60 g mandulát evett. Összességében javulást tapasztaltak.
A mandula alacsony szénhidráttartalmú, de magas fehérje-, egészséges zsír- és rosttartalmú. Egy 2015-ben megjelent kutatás szerint a mandula fogyasztása reggeli nassolnivalóként egy ideig teltségérzetet hagyhat az emberben. A jóllakottság érzése segíthet az embereknek a fogyásban, mivel kevésbé lesznek hajlamosak további nassolnivalók után nézni.
A mandula kalciumot, magnéziumot, mangánt, rezet, K-vitamint, fehérjét és cinket is tartalmaz, amelyek mindegyike hozzájárul a csontok egészségéhez.
