Krími–kongói vérzéses lázat is kaphatunk a kullancsoktól

A Kullancsszövetség elnöke arról is beszélt, hogy Magyarországon negyvenkét őshonos kullancsfaj él, de ezek közül csupán tucatnyi vadászik az emberre és háziállataira, a többiek számára az erdő mélyén élő vadállatok jelentik a zsákmányt.

A kullancsok behurcolása az erdőkből, elhagyatottabb, bozótosabb területekről a városokba, falusi centrumokba Magyarországon a hetvenes-nyolcvanas években kezdődött, amikor a városi kutyákat vidékre vitték kirándulni, ám akkoriban a kullancs ellen a négylábúakat senki nem védte.

A kullancsok szaporodásának nagyon kedvez az enyhe tél, a négy évszakot felváltó két évszak, a márciusban kezdődő, melegebb időszak némi esővel.

Dr. Kapiller Zoltán arra is kitért, hogy alapvetően kétféle kullancs van. Az egyik fajta lát, és a dús aljnövényzetből felkapaszkodva alulról veti rá magát áldozatára. A másik fajta nem lát, hanem a lábán található szenzorral méri be a zsákmányt, és felülről ugrik rá.

A legnagyobb kullancsgazda a sün. Mint Kapiller Zoltán megjegyezte, egy sünfürdetés alkalmával 150 kullancsot számoltak meg a fürdővízben. A sün az egyetlen állat, amely immunis a kullancs által terjesztett fertőzésekre, azonban ezeket hordozza, a kullancsokkal együtt. A megoldást abban látja, ha magas alapozású kerítésekkel védekezünk az ellen, hogy a sün bejusson a kertünkbe.

A néhány éve a mediterráneumból a Kárpát-medencébe érkező (korábban őshonos) aranysakál még az eddig ismeretes bakteriális és vírusfertőzéseknél is veszedelmesebb kórokozóval fertőző, két újabb kullancsfajt terjeszt. Így ha nem vigyázunk, a krími–kongói vérzéses láz lehet az egyik következő járvány a térségben. A fertőzött erei rövid lappangási idő után felrobbannak, és vérzés alakul ki. Ebben a betegségben a fertőzöttek legalább harminc százaléka elpusztul – fogalmazza meg a veszélyt a kullancsszakértő.

Mint mondta, ezért is tartja nagyon fontosnak a megelőzést.

Azt tanácsolja, hogy a kertben, erdőben zárt ruhát, kalapot viseljünk. Kullancsriasztó spray-t használjunk, és óránként ellenőrizzük, hogy van-e rajtunk kullancs. Ha kullancsot találunk, gyógyszertárban kapható kullancskanállal távolítsuk el. A köröm és csipesz nem alkalmas erre a célra, mivel ezekkel fájdalmat okozunk a kullancsnak, aki ha eddig nem engedte bele mérgező nedveit a gazdaállatba, talán éppen most fogja megtenni a fájdalom hatására.

A kullancsot tegyük üvegbe, tároljuk a hűtőszekrényben, jegyezzük meg, melyik testrészünkben találtuk, és ha bármilyen fertőzéses jellegű betegségünk lesz az azt követő időszakban, orvosunknak számoljunk be róla.

Háziállatainkat is többféle módon védjük a kullancstámadástól. A szakértő szerint nem túlzás, ha kutyánkat, macskánkat tablettával, kullancsnyakörvvel és elektronikus kullancsriasztással is védjük. A hosszú szőrű állat bundáját tavasszal nyírjuk le, mivel a rövid szőrt a kullancs nem szereti.

Hasonlóan járjunk el a kertünkben is, illetve az önkormányzatok ugyanezt tegyék a közparkokban. Gondozni kell a fákat, bokrokat, a gyepet, mert a kullancs az érintetlenül burjánzó növényzetben érzi jól magát. A rövid fű és a napfény nem kedvére való.

Elolvasom a cikket