Zelenszkij Kijevben beszélt az amerikai lapnak, elnöki mandátumának utolsó napján, amelyet az Oroszországgal fennálló konfliktus miatt általa kihirdetett hadiállapot idejére igyekezett meghosszabbítani.
Az ukrán elnök azt követelte, hogy a NATO-országok lőjék le az orosz rakétákat Ukrajna felett, és azon tűnődött, hogy túlságosan félnek-e provokálni Moszkvát.
Zelenszkij utalt arra, amit az USA és az Egyesült Királyság április közepén tett, amikor Irán drón- és rakétatűzzel vette célba Izraelt. Mind az USA, mind az EU visszautasította, mondván, hogy a két helyzet nem összehasonlítható.
Az ukrán elnök Patriot légvédelmi rendszerekért is könyörgött az interjúban, azt kérve, hogy a washingtoni NATO-csúcstalálkozóig hét darabot kapjon belőlük.
Zelenszkij az ukrán demokráciával kapcsolatos kritikákat is elutasította, tekintettel mind a parlamenti, mind az elnökválasztás határozatlan időre történő elhalasztására, kijelentve, hogy Kijevnek „nem kell senkinek semmit sem bizonyítania a demokráciáról, mert Ukrajna és népe a háborújukkal bizonyítja azt, szavak nélkül, felesleges retorika nélkül”.
Mivel az orosz csapatok a frontvonal mentén végig előrenyomulnak, Zelenszkij és tanácsadói fokozták a követeléseket, hogy mindenből többet kérjenek – különösen Patriot légvédelmi rendszereket és F–16-os vadászgépeket –, de követelték a nyugatiak által biztosított fegyverek használatára vonatkozó korlátozások feloldását is, hogy mélyen Oroszországon belül csapást mérhessenek a nyugati fegyverekkel.
Az Egyesült Államok és szövetségesei igyekeztek fenntartani azt a jogi fikciót, hogy rakétáik csak olyan orosz területeket célozhatnak, amelyeket Ukrajna sajátjának vall – azaz a Krímet, Zaporizzsját, Herszont, a Donyecki és Luganszki köztársaságot –, bár a nyugatiak által szállított fegyverekkel többször is támadták a Belgorodi területet, beleértve a karácsonyi vásáron elkövetett mészárlást is.
