A politikus az Evangélikus Lutheránus Egyház konferenciatermében vett részt a Nincs mese! megmondóest újabb kiadásán, amelyen Adorjáni Dezső evangélikus-lutheránus püspökkel beszélgetett.
Kelemen Hunor elmondta: a június 9-i romániai helyhatósági választásoknak Brassóban és Brassó megyében különösen nagy a tétjük, mert négy éve az RMDSZ-nek egyik önkormányzatba sem sikerült bejutnia.
„A népszámlálási adatok szerint vagyunk annyian, hogy ha mindenki átérzi a felelősségét és a tétjét a választásoknak, vissza tudunk jutni” – mondta, hozzátéve, hogy a megye magyarlakta településein is biztosítani akarják a képviseletet.
Kiemelte: az RMDSZ kiindulópontja a magyar közösség, de a romákért, szászokért is felelősséget vállal. Minden magyar ember számít, mert az erdélyi magyarság a rendszerváltás óta eltelt 34 évben közösségként volt erős Romániában – mondta.
Az EP-választásokra kitérve elmondta: az RMDSZ elkezdte az „útépítést” az őshonos kisebbségek védelmében, és ezt folytatni akarja. „Az Európai Uniónak változnia kell, nem utasíthatja el ötvenmillió őshonos kisebbségi ember kérését, azt, hogy ami Dél-Tirolban jó, legyen jó Székelyföldön is” – mondta. Kifejtette: „A házra nem haragszunk, lehet tatarozni”, de az Európai Bizottság döntéseivel az unió polgárainak 63 százaléka elégedetlen, egyik válság a másikat követi, és ezen változtatni kell.
Adorjáni Dezső az RMDSZ elnökének a válság morális okait tudakoló kérdésére válaszolva emlékeztetett: az európai szövetség alapja a zsidó–keresztény kultúra volt, ezzel szemben napjainkban európai politikusok eltávolítják a keresztény jelképeket, úgy védve más vallások követőinek identitását, hogy „önként, dalolva” lemondanak a sajátjukról. Úgy vélte, az európai társadalomban polarizáció van, a politikai korrektség „az elhallgatás és elhallgattatás kultúrájának” a kialakulásához vezetett, egyes témákról nem lehet, vagy csak bizonyos módon lehet beszélni.
Kelemen Hunor úgy fogalmazott: az európai politikusok „kapkodnak”, és lassan már nem részesei a globális döntéseknek. Hangsúlyozta: az erdélyi magyarság a neki nem tetsző európai döntések ellen csak úgy tud fellépni, ha ott vannak a képviselői, ha van, aki elmondja a „történetét”. Rámutatott: Románia nem csak nyert az EU-csatlakozás révén, adott is az uniónak: piacot a termékei számára, de munkaerőt, szakembereket is. Ugyanannyi joga van bírálni az EU-t, mint bárki másnak.
A háború kérdésére áttérve Adorjáni Dezső elmondta: a kereszténység mindig a béke pártján állt, és ma is elítéli a háborút, agressziót.
Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: ahhoz, hogy építkezni lehessen, békére van szükség. Aláhúzta: senki nem akarja megmondani az ukránoknak, hogy milyen feltételek szerint kössenek békét, ugyanakkor rámutatott, hogy „a háború nem segíti” a kisebbségek jogainak rendezését.
Azt is szóvá tette, hogy az RMDSZ-t ma egyes magyarok „etnopolitizálással” vádolják, holott a szövetség felfogása szerint a magyar érdekeket képviseli, és amíg ezt a többség nem képes biztosítani, erre a képviseletre minden szinten szükség van.
A résztvevők megkérdezték az elnököt, hogy mivel Brassóban az RMDSZ-nek nincs saját polgármesterjelöltje, nem fontolná-e meg a két esélyes jelölt, Allen Coliban jelenlegi és George Scripcaru volt polgármester valamelyikének támogatását?
Kelemen Hunor elmondta: nem fog központilag tanácsot adni, hogy kit támogassanak a brassói magyarok, de az lehet irányadó, hogy a két elöljáró polgármestersége alatt miként viszonyult a magyar közösséghez.
Elmondta: Temesváron a Dominic Fritz polgármestert támogató ellenzéki koalíció befutó helyet ajánlott az RMDSZ-nek, de Brassóban – bár mindkét politikus megkereste – nem volt ilyen ajánlat, és nincs is rá szükség, mivel a brassói magyarság „saját lábán” is képes bejutni az önkormányzatokba.
A kompromisszumkötés kapcsán azt tanácsolta a brassói magyaroknak, hogy tanuljanak a transzilvanizmus hagyományaiból.
