Ez a kevéssé bizonyított elmélet, amelyet először 2010-ben vetettek fel, egy kicsit hihetőbbé vált azáltal, hogy az oroszországi Chagyrskaya-barlangban feltárt, 50 000 éves neandervölgyi csontokban három vírus ősi DNS-ét találták meg.
Korábban a kutatók azt feltételezték, hogy fertőző betegségek járulhattak hozzá a neandervölgyiek pusztulásához a vírusos és bakteriális genomokban található jelek alapján, amelyek arra utalnak, hogy ezek a kórokozók mikor fertőzték meg először az embert – elég régen ahhoz, hogy az emberek Afrikából hordozhatták a kórokozókat, és átadhatták azokat az európai neandervölgyieknek.
A kutatók egyébként matematikai modellekkel szimulálták a betegségek terjedését a Homo sapiens és a neandervölgyiek (H. neanderthalensis) között, valamint az eltérő immunitásukat.
Mivel azonban az ősi DNS-t olyan nehéz mintavételezni és szekvenálni, mivel az évezredek során elaprózódott, hiányzott a közvetlenebb bizonyíték arra, hogy a neandervölgyiek olyan kórokozókkal fertőződtek meg, amelyek ma gyakori betegségeket okoznak, de rokonainkkal is végezhettek volna.
„Ahhoz, hogy alátámasszuk ezt a provokatív és érdekes hipotézist, bizonyítani kellene, hogy legalább ezeknek a vírusoknak a genomjai megtalálhatók a neandervölgyi maradványokban” – mondta Marcelo Briones molekuláris biológus, az új tanulmány vezető szerzője a New Scientistnek.
A neandervölgyi genom között olyan DNS-töredékeket találtak, amelyek három modern vírusra hasonlítottak: az adenovírusra, amely ma a közönséges megfázást okozza; a herpeszvírusra, amely a felfázásért felelős; és a papillomavírusra, amely szexuális úton terjed, és a nemi szervi szemölcsöket okozza.
A modern emberekben ezek a vírusok tartós vagy akár élethosszig tartó fertőzéseket okozhatnak, mert a vírus kikerüli az immunrendszert, és évekig vagy évtizedekig szunnyadhat. Tehát lehetséges, hogy a neandervölgyiekben is megtapadtak, bár azt még nem tudjuk, hogy ezek a fertőzések hogyan jelentkeztek, enyhe betegségként vagy valamilyen súlyosabb formában.
A tanulmány azt mutatja, hogy lehetséges a vírusos DNS maradványait megtalálni és kivonni az ősi homininok maradványaiból. Az ezt megelőzően talált, legrégebbi vírusos DNS egy 31 000 éves herpeszvírus volt, amelyet a Szibériából kiásott H. sapiens-fogakban mutattak ki.
A kutatócsoport azonban hangsúlyozza, hogy eredményeik előzetesek, mondván, hogy a töredékek csak a vírusos DNS-maradványok „lehetséges jelenlétét” jelzik a neandervölgyi maradványokban. Tanulmányukat még nem bírálták el.
Ne felejtsük el azt sem, hogy rengeteg más elméletet is felállítottak már arról, hogy mi irtotta ki a neandervölgyieket. A neandervölgyieknek talán nehézséget okozott az alkalmazkodás valamilyen hirtelen környezeti változáshoz, vagy az emberek túlszárnyalták a neandervölgyieket az élelemért és más erőforrásokért.
Ezek az elméletek azonban több mint egy évtizeddel ezelőtt kezdtek kikopni, amikor a kutatók rájöttek, hogy a neandervölgyiek képzett vadászok, tűzforgatók és társas lények is voltak.
A paleoantropológusok körében népszerű egyéb felvetések között szerepel, hogy az amúgy is kis neandervölgyi populációk egyszerűen elapadtak, vagy hogy az emberek nagyobb csoportokban éltek, így őseink a gének és ötletek nagyobb változatosságával dolgozhattak.
„Valószínű, hogy e tényezők kombinációja, más ismeretlen tényezőkkel együtt, hozzájárult a neandervölgyiek végső eltűnéséhez” – ismerik el Ferreira és munkatársai.
