Emberek millióit érintik a kígyómarások világszerte, és míg a mérgek összetételét, valamint az ellenszérumaikat sokan kutatják, arra kevés vizsgálat tér ki, hogy vajon mi is készteti pontosan marásra a kígyót – írja az Ng.24.hu.
A méreganyag előállítása „költséges” a kígyó számára (ugyanez a helyzet a pókkal is), így nem mar csak úgy, minden rossz szóra, hanem megfontolja, hogy megéri-e. A brazil szakemberek egy Brazíliában honos, a csörgőkígyók rokonságába tartozó kígyót, a jararaca lándzsakígyót (Bothrops jararaca) vizsgálták meg, e faj gyakori és igen erős, veszélyes a mérge az emberre nézve is.
João Miguel Alves-Nunes, a Butantan Intézet szakembere különös módszerrel vizsgálta meg, mikor és miért mar Dél-Amerika legveszélyesebb kígyója: több mint negyvenezer alkalommal lépett rá a hüllőkre. A Scientific Reports folyóiratban publikált, fura kutatást a Science ismertette.
A jararaca esetében az az elterjedt nézet, hogy akkor mar, ha az ember hozzáér vagy rálép. Azonban a vizsgálatok nem ezt mutatták. A kutató a kígyókat a labor egy termében helyezte el (a kutatóintézet többek közt kígyóellenszérum gyártásával is foglalkozik), majd speciális védőöltözetben és bakancsban megközelítette.
„Közel léptem a kígyóhoz, és egy kissé rá is tettem a lábam anélkül, hogy ránehezednék, mivel a cél nem az volt, hogy bántsam. 116 állatot teszteltem, mindegyiket harminc alkalommal, így összesen 40 480 rálépést vizsgáltunk meg” – magyarázta Alves-Nunes.
A kutató vastag bőrbakancsa felett egy habszivacs lábszárvédőt is viselt, amely a térdei fölé ért, így teljesen biztonságban érezhette magát. A jararaca lándzsakígyók egyetlen esetben sem harapták át a védőfelszerelést. „Azonban amikor csörgőkígyókkal kísérleteztem, az egy alkalommal átmart a bakancsomon.”
Szerencsére a lehető legjobb helyen volt kígyómarás utáni kezelést illetően – bár kiderült, hogy allergiás mind a kígyóméregre, mind az ellenszérumára, így a csörgőkígyó marása után két hét táppénz következett. Az eset tanulsága az volt, hogy a bakancsot még jobban meg kellett erősíteni. A véletlen balesetből már egy új kutatási téma is felmerült: milyen erőset harapnak maráskor, és milyen vastag védőöltözet képes megóvni az embert ettől a csörgőkígyó vagy a jararaca esetében?
A kísérletekből kiderült, minél kisebb a kígyó, annál nagyobb a vágya arra, hogy megmarja az embert.
Különösen a fiatal nőstényekre és a nappali találkozásokra volt ez jellemző. Azt is észrevették a kutatók, hogy minél melegebb van, annál inkább várható, hogy marni fog a kígyó. Ha a kígyó fejére léptek rá, akkor sokkal nagyobb eséllyel mart, mint akkor, ha a testére vagy a farkára.
A jararaca elleni ellenszérumot nem minden kórházban lehet megtalálni, általában csak a nagyobb intézmények kapnak belőle, így ha valakit megmart az állat, oda kell szállítani. A kutatásból kiderült, milyen körülmények között valószínűbb a marás, így ezáltal jobban tervezhető, hogy mely helyszíneken lehet szükség a szérumra. Például azokon a helyeken lehet szükség több ellenszérumra, ahol melegebb van, és ahol több a nőstények száma.
