A kutatók szerint ennek oka, hogy az életkor előrehaladtával egyre jobban megbecsüljük az életet. Megállapították, hogy az emberek – főleg a nők – életkoruk előrehaladtával magasabb szintű elégedettségről, boldogságról és jólétről számolnak be, valamint jóval kevesebb szorongásról, depresszióról és stresszről. Éppen ezért sokan ki merik már mondani: ötven felett kezdődik az élet.
A boldogság nem genetikai adottság, inkább azon múlik, hogyan kezeljük azt, amit kaptunk és kapunk az élettől. A kihívásaink sikeres megoldása nem csak úgy megtörténik. Erőfeszítés nélkül nem válunk a legbölcsebb énünkké. Az évek múlása megköveteli, hogy jártasak legyünk az érzelmeink kezelésében, a pozitív életszemlélet kialakításában. Folyamatosan fejlődik az öröm, a hála és a tapasztalatok beépítésének képessége a mindennapokba. Nagyon fontos azonban különbséget tenni a szeretetteljes, vidám élet és a tagadó élet között. Az egyik az örömhöz, a másik az érzelmi hanyatláshoz vezet. Amikor valami rossz történik velünk, például elveszítünk egy számunkra kedves személyt, vagy kiderül, hogy egészségünk romlik, természetes reakciónk a kétségbeesés, és azon tűnődünk, hogy vajon túléljük-e. Aztán eszünkbe jut, hogy korábban már más rossz dolgokkal is megbirkóztunk, ezzel is meg fogunk.
Tulajdonképpen éppen a régebbi fájdalmak, negatív események azok, amelyek átsegítenek minket a mostani problémákon. Tehát nem arról van szó, hogy tanuljuk meg elnyomni az érzéseinket, bánatunkat, hanem épp az ellenkezője: inkább hallgassunk rájuk. Olyan információkat szállítanak, amelyek létfontosságúak a felépülésünkhöz.
Létezik egy ősi és szinte egyetemes folyamat, amely először traumát, majd kétségbeesést, küzdelmet, alkalmazkodást, majd megoldást foglal magába. Ez egy elmélyülő ciklus, amely, ha úgy tetszik, felkészít minket arra, ami ezután következik: megnyitja a szívünket, és megtanít minket arra, hogy minden apró örömért hálát érezzünk. Ennek köszönhető, hogy az ötven év felettiek még mindig elhivatottan dolgoznak, szenvedélyesen élik meg a szerelmet, és izgalmas társasági eseményekre járnak. Szóval felejtsük el a sztereotípiát, hogy a nők ebben a korban csak otthon ülnek, és bánatosan nézegetik a fiatalkori képeiket!
