A terrorcsoportok – a libanoni Hezbollah, a jemeni húszik, több iraki milícia és a palesztin területeken a Hamász – központi szerepet játszanak abban, hogy Irán képes legyen határain túl is befolyást gyakorolni, annak ellenére, hogy évtizedek óta szigorú gazdasági szankciók alatt áll – írja a The New York Times.
Hétfőn már összecsapásokra került sor a Hezbollah és az izraeli hadsereg között az izraeli-libanoni határ közelében.
Kedd reggel Iránhoz kötődő iraki csoportok bejelentették, hogy csapást mértek egy izraeli támaszpontra.
„Már a legelső üzenetekből, amelyeket az iráni rezsim az elnök helikopterének eltűnése után küldött, világosan látszott, hogy a stabilitás képét akarják vetíteni az utódlás körül, és a csoportok tevékenysége ennek része lesz” – mondta a The New York Timesnak Trita Parsi, a Quincy Institute for Responsible Statecraft ügyvezető igazgatója.
„Irán nagyon jól tudja, hogy ez az a pillanat, amikor az ország a legsebezhetőbb, ezért a legfontosabb számukra, hogy képesek legyenek azt vetíteni, hogy intézményesített politikájuk van, amely nem függ az egyénektől, hogy megmutassák, képesek kezelni egy előre nem látható eseményt”– tette hozzá.
Az Origo megkeresésére Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő azt mondta, hogy az ilyen felvételeket fenntartással kell kezelni. „Itt valami nem stimmel. Gyakorlatilag ma a gázai térségben a Hamásszal szembe menni életveszély” – fogalmazott.
„A terrort a Nyugat nem tudta fölszámolni. A terrorszervezeteket le lehet fejezni, de a terrort fölszámolni nem, mert a kiváltó okaival nem tudott a Nyugat mit kezdeni. Olyan életszínvonalbeli különbség van, olyan gyűlölet van ma, hogy a terror, bármi történik, meg fog maradni a jövőben is” – fogalmazott a szakértő.
Hozzátette, azokban az országokban, ahol a lakosság nagy része már bevándorló, ahol városokat, városrészeket lakják már migránsok, ott a terrorveszély sokkal nagyobb, mint hazánkban.
Én azt mondom évek óta, hogy létre fog jönni a nemzetközi terror ügyközpontja, vagy a Száhel-övezetben, ahol minden bizonytalan, vagy Délkelet-Ázsiában, ahol rendkívül komoly politikai vákuum van. Tehát a terror fokozódni fog – jelentette ki Nógrádi György. Hozzátette, az Egyesült Államok számára Obama óta a fő stratégiai terület egyértelműen a csendes-óceán térsége, és azt látni kell, hogy minden nagyhatalom azzal tervez, hogy egyszerre hány nagy és kis háborút tud vívni.
Kérdéses ugyanakkor, hogy ha az Egyesült Államoknak a Közel-Keletre kell koncentrálnia, akkor mekkora figyelme és mennyi erőforrása marad az ukrajnai háborúra.
„Ez annak a függvénye, hogy novemberben ki lesz az amerikai elnök, ha Trump, akkor véget ér a támogatás. Trump bejelentette, hogy nincs több segély, csak kölcsön, és 24 órán belül közli Zelenszkijjel, hogy mit csináljon, ha nem azt csinálja, akkor nem kap több pénzt. Tehát ma a kulcskérdés a novemberi amerikai választás, ahol ha a demokraták győznek, folytatódik a háború, ha a republikánusok, akkor egy teljes amerikai átértékelés jön” – jegyezte meg a szakértő.
Minél több pénzt és technikát kell az Egyesült Államoknak a Közel-Keletre fordítania, annál inkább utasítják Brüsszelt, hogy vegye át az ukrajnai háború „üzemeltetését” – fűzte hozzá.
