A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar Masterplast és a lengyel Selena beruházásának bokrétaavató ünnepségén arról számolt be, hogy a két építőanyagipari vállalat csaknem húszmilliárd forint értékben új üzemcsarnokot épít, ahol üveggyapotot fognak gyártani, részben a külpiacokra. Ehhez a kormány 5,6 milliárd forintnyi támogatást nyújt, így segítve száz új munkahely létrehozását.
Beszédében kifejtette, hogy ez a beruházás azonban nemcsak számokról és munkahelyekről szól, több ennél, érzelmileg is sokat jelent, ugyanis már régóta folyik a munka a magyarországi üveggyapotgyártás újraindítása érdekében, ami most magyar-lengyel összefogás eredményeként valósulhat meg egy több évtizedes kényszerszünet után.
Leszögezte, hogy hazánk az elmúlt években kivételesen sikeres volt a felelősségteljes növekedés terén, és a kormánynak fontos célkitűzése a gazdaság körforgásossá tétele, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag a környezet szennyezése nélkül működhessen a magyar gazdaság.
Szavai szerint ebből a szempontból is fontos a szerencsi beruházás, mivel a gyár egyik fő alapanyaga a hulladéküveg lesz, amelynek újrahasznosításával zajlik majd a termelés, ráadásul az energiaszükséglet egy részét napenergiával fogják biztosítani.
Kiemelte, hogy az európai uniós szabályok értelmében javítani kell az épületek energiahatékonyságát, ami Magyarországon évente kétmilliárd köbméternyi földgáz megspórolásával járna.
„Ha melléteszem a Paks II. beruházást, amely hárommilliárd köbméternyi földgáz felhasználásától tud megszabadítani minket, akkor mindjárt ott vagyunk, hogy az épületenergia-hatékonyság javítása és a paksi beruházás sikere esetén a földgázimport mintegy 60 százalékától máris meg tudtunk szabadulni” – tudatta.
Közölte, hogy hazánkban évi nagyjából 100-130 ezer épület alapvető felújítására, hőszigetelésére lesz szükség az EU-s környezetvédelmi célok teljesítéséhez, ezért az ehhez szükséges nemzeti akcióterv készítése már folyamatban is van.
Szijjártó Péter kitért arra is, hogy a kormány egyik lényeges célkitűzése az, hogy a magyar építőipari és építőanyagipari cégeket a lehető legversenyképesebb helyzetbe hozza.
Rámutatott, hogy ma körülbelül 400 ezer ember dolgozik ezen szektorokban, amelyek termelési értéke 7500 milliárd forintot ért el tavaly.
„A háború és az annak nyomán előállt világgazdasági és európai gazdasági nehézségek miatt a magyar építőipar növekedése sajnos megszakadt, viszont az idei esztendő első negyedévében újra növekedést, egy 2,5 százalékos növekedést tudtunk feljegyezni” – mondta.
Hangsúlyozta, hogy tavaly megdőlt a Lengyelországba irányuló magyar export rekordja, s ezáltal az ország hazánk harmadik legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált, és ez „világosan mutatja az utat a politikai kapcsolatrendszer számára, hogy van előre is, nem csak hátra”.
„Nekünk a magyar-lengyel együttműködés mindig is több volt külpolitikai kérdésnél, mindig is érzelmi kérdés volt a számunkra. Ugyanis amikor Magyarország és Lengyelország, a magyar és a lengyel nemzet együttműködéséről beszélünk, akkor nem barátságról, stratégiai partnerségről, hanem testvériségről beszélünk” – fogalmazott.
„Lehetnek bármilyen epizódok, jöhetnek bármilyen epizodisták, történelmi távlatban ez mégiscsak egy testvériség marad” – tette hozzá.
A miniszter érintette az utóbbi évek válságait is, amelyek alapvetően forgatták fel az addigi status quót, azonban – mint megjegyezte – Magyarország a nehézségek ellenére is minden idők legsikeresebb évét tudhatja maga mögött a beruházások szempontjából.
„Ez azt jelenti, hogy még ezekben a legnehezebb, válságokkal leginkább terhelt években sem fordultak el a vállalatok, a nemzetközi beruházók Magyarországtól, és azt hiszem, hogy érthetjük ezt úgy is, hogy a világgazdaság szereplői a legnehezebb körülmények között még inkább értékelik a magyarországi stabilitást, a gazdasági és fizikai biztonságot” – összegzett.
