Nem sokan tudják, de többek között a sötétebb színű vizelet is jelezheti, hogy komoly gond van – akár a hasnyálmirigyrák terjedésére is utalhat ez a szimptóma. Alább mutatunk egy hosszabb listát, amelyet az erre utaló jelekként sorol fel a Medical News Today.
Sokan tudják már, hogy mi midnenre érdemes figyelni, de ha csak egyvalaki van, aki még nem hallott ezekről, akkor már érdemes belenézni az összeállításba. A hasnyálmirigyrákról érdemes tudni, hogy ha túlságosan előrehaladott, akkor más szervekben, leggyakrabban a tüdőben, csontban, májban vagy vesében okozhat áttétet. A daganatos betegségek közül ez a típusú karcinóma a negyedik legtöbb halálozásért felelős az USA-ban végzett kutatás szerint.
A hasnyálmirigyrák továbbterjedésére utalhatnak például a következő tünetek:
- sárgaság;
- hasi fájdalom;
- viszketés;
- erőtlenség;
- megmagyarázhatatlan és hirtelen fogyás;
- étvágytalanság;
- sötét vizelet;
- akolikus vagy halvány színű széklet; illetve
- az epehólyag gyulladása vagy duzzanata
Ezen tünetek jó része (például a viszketés vagy a hirtelen fogyás) rengeteg más betegséget vagy szindrómát jelezhetnek, szóval csak a tünetek alapján pánikolni biztosan tilos, orvos fordulni viszont mindenképpen érdemes további kivizsgálás érdekében, hogy kiderüljön, pontosan miről is van szó.
A legtöbb esetben az orvosok akkor találják meg és diagnosztizálják a hasnyálmirigyrákot, amikor az már előrehaladott stádiumban van. A korai fázisban a hasnyálmirigyrákot sajnos roppant nehéz diagnosztizálni, mivel a hasnyálmirigy mélyen helyezkedik el a testben, és a korai daganatokat rendkívül nehéz észrevenni vagy megtapintani a rutinszerű fizikai vizsgálatok során.
Ugyanezen okból kifolyólag a hasnyálmirigyrák jellemzően nem okoz tüneteket, amíg a rák el nem terjed, és át nem terjedt más szervekre. Ennek ellenére a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzése erre a rákra potenciálisan segíthet az egészségügyi szakembereknek abban, hogy a hasnyálmirigyben lévő, atipikus képződményeket korai stádiumban kiszűrjék. Más esetekben a hasnyálmirigyrákot csak akkor diagnosztizálják, amikor az már átterjedt egy másik szervre, és az adott szerv daganatos megbetegedésére jellemző tünetek jelentkeznek.
A hasnyálmirigyrák szűrése magában foglalhat MRI-vizsgálatokat, endoszkópos ultrahangvizsgálatot vagy speciális képalkotó eljárást, például mágneses rezonanciás kolangiopankreatográfiát.
Az orvosok általában ötvenéves kortól javasolják a szűrést, vagy esetleg korábban, ha az illetőnek a családjában már előfordult hasnyálmirigyrák. A szűrés valószínűleg évente vagy az egészségügyi szakember által javasolt időközönként szükséges.