Hangsúlyozta, nem a múltat, hanem a jövőt kell építeni, de „a múltból semmit sem szabad elengedni és elfelejteni, mert azzal együtt alkotjuk a jövendőt”.
Nagy János úgy fogalmazott, a magyarok és a felvidéki magyarok története érződik és látszódik Baska József élettörténetén.
Az azt bemutató filmre azért van szükség, hogy „tudjuk, hogy kik vagyunk, mert hogyha tudjuk, hogy kik vagyunk, akkor azt is tudhatjuk, hogy kik lehetünk és kik leszünk” – hangoztatta.
Nagy János elmondta, hogy mielőtt Rozsnyóra érkezett volna, ellátogatott a gombaszögi táborba, és megdöbbentette, amit látott. Úgy fogalmazott, „nincsen benne a magyar kulturális, mentális térképben kellőképpen Gömörország, benne Rozsnyó és Gombaszög, pedig ez egy fantasztikus környék”.
A térség „egészen elképesztő” irodalmi, történelmi, kulturális és természeti kincsekkel rendelkezik, és szeretne még többször ellátogatni oda a jövőben – tette hozzá.
Az államtitkár megjegyezte, szerinte a magyar kultúra azért olyan erős, mert „nagyon megrángatott bennünket a történelem”. Ebből kifolyólag sok témájuk lesz a művészeknek, így a „magyarnál intenzívebb irodalom, festészet, szobrászat nagyon kevés van Európában”.
Kiemelte, a magyarországi kampányból tizenöt, míg a szlovákiaiból tizennégy nap van hátra. Mindenkinek állampolgári kötelessége elmenni szavazni az európai parlamenti választásokon – jelentette ki. A szlovákiai magyarságnak ez létkérdés, hogy „legyen hangja” az Európai Unióban – mondta.
Nagy János az MTI-vel közölte, hogy Baska József festőművésznek 1947-ben családjával együtt át kellett menekülnie a csehszlovák-magyar határon. A lánya erről a történetről készített egy dokumentumfilmet, amely azért fontos, mert egy „tragikus elemét emeli ki a magyar történelemnek” – hangsúlyozta.
Mindezt azért, mert az ugyanúgy fontos része a közös magyar-szlovák történelemnek, mint annak „fényesebb lapjai”, és a múltból semmit sem szabad elveszíteni, mert a „múlttal együtt alkotjuk a jövőt” – fűzte hozzá.
Azt mondta, ezeket a traumákat „kibeszéléssel” lehet megoldani, és bíznak benne, hogy az a közeledés, amely a magyar és a szlovák politikum között az elmúlt években folyamatban van, folytatódni fog, és remélhetőleg eljön az idő, hogy erre a traumára közösen tudnak emlékezni.
Baska Barbara, a dokumentumfilm rendezője a többi között kiemelte, hogy a film címe „kvázi kiáltvány”, és nem múlt időt jelöl, hiszen – mondta – Baska nem magyarul beszélt, hanem mindig is úgy fog minden Baska beszélni.
Közölte: édesapja története a filmmel egy időben egy azonos című könyvben is megjelent, melynek utolsó fejezete nem szerepel a filmben. A Baska magyarul beszél című mozit a Duna főműsoridőben már levetítette január 22-én, az alkotás emellett április 12-én is látható volt a csatornán – tette hozzá.
Ismertette, hogy a dokumentumfilmet több fesztiválra is benevezték, és a Magyar Mozgókép Fesztiválon versenyprogramba is került rövid dokumentumfilm kategóriában, így ott van a legjobb öt között.
A rendezővel és az államtitkárral Kardos Ferenc, Rozsnyó korábbi polgármestere beszélgetett, az eseményen köszöntőt mondott Orosz Örs, a Sine Metu Egyesület elnöke.
