Hankó Balázs megnyitó beszédében hangsúlyozta: a magyar felsőoktatás pénzügyi, szervezeti, munkáltatói és akadémiai szempontból egyaránt az Európai Unió legautonómabb intézményei közé tartozik. Hozzátette, felsőoktatás szabályozása nemzeti hatáskör, a források elosztása azonban Brüsszelben történik.
„Mindazokat a módosítási javaslatokat, amelyeket Brüsszel 2022-ben megfogalmazott, szabályozásunk tartalmazza. Az új felsőoktatási modellben kezeltük a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségének kérdését, ám álszent módon olyan diktátumot fogalmaztak meg, hogy a magyar egyetemek fenntartó testületét, rektorait, professzorait kellett kizárnunk a pályázati lehetőségekből”.
Hankó közölte ez a kényszerhelyzet szülte azt az igényt, hogy a kormány elindítsa a Pannónia programot. amely nemcsak Európára, hanem a világra is ajtókat nyit, és szabályozásában az Erasmus+ helyett megoldja a felsőoktatásban lévő kreditek elismerését. Erre a célra 10 milliárd forintot fordított a kormány, hogy az Erasmus+ által biztosított, és most Brüsszel által kizárt évi négyezer ötszáz-ötezer diák helyett legalább nyolcezer diák, oktató ás kutató jusson el a világ vezető egyetemeire„ mondta Hankó Balázs a Tempus Közalapítvány konferenciáján.
Beszélt arról is, hogy a 10 ezer fősre tervezett csereprogramot 20 ezresre emelik.
„Hiszünk abban, hogy a hazai szabályozás nemzetközi tapasztalatokon, a legjobb gyakorlatokon a magyar versenyképesség erősítése érdekében zajlik. Készen állunk az együttműködésre, arra, hogy fiataljaink érdekében közösen tudjuk„ megvalósítani mindazt, ami az EU alapító atyái számára a lényeget jelentette: együttműködést, kapcsolatokat, értékközösséget” – mondta az államtitkár.
Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője, valamint Czibere Károly, a Tempus Közalapítvány kuratóriumi elnöke a jövőt illetően derűlátóan beszélt arról, hogy az európai intézmények és a magyar kormány közötti egyeztetések sikeresen zárulnak, és a Erasmus+ programot, amely 1987 óta támogatja az egyetemi együttműködéseket, újra igénybe vehetik a hazai diákok és kutatók. „Megállapodással fog véget érni a vita az Európai Bizottság és a magyar kormány között” – hangsúlyozta Czibere Károly.
A konferencián felszólalt Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának miniszterhelyettese, aki többek között Magyarország július 1-jén életbe lépő soros uniós elnökségéről beszélt. Az Erasmus kapcsán leszögezte, húsz éves a tagságunk, tíz éves az Erasmus program, amelyről egyértelműen kijelenthető, hogy a program erősíti az európai identitást, természetes módon közelebb hozza egymáshoz az európai polgárokat, s lehetőséget ad az oktatási intézmények nemzetközi kapcsolatainak bővítésére.
A miniszterhelyettes az uniós elnökség prioritása között említette, hogy Európa meggyengült versenyképességét helyre kell állítani. Mint mondta, a világ össztermelésében Európa és Amerikai Egyesült Államok 2010-ben holtversenyben állt, a részesedése mindkettőnek 22-23 százalék volt. Ám mostanra az USA részesedése 25 százalékra nőtt, Európáé viszont 17 százalékra csökkent. A spanyol, a belga és a magyar elnökség idején Budapest összesen 177 rendezvényt tart, s megtartják a Nyugat-Balkán csúcstalálkozót is.
Az uniós elnökség során fontos cél a védelmi politika megerősítése az unióban, az illegális migráció megfékezése, a kohéziós – felzárkóztatási – politika jövőjének meghatározása, a gazdaközpontú uniós agrárpolitika, illetve a kis- és középvállalkozások támogatása.
A konferencia keretében átadták az Erasmus+ nívódíjakat.
