MH/ MTI
2024. május 28. kedd. 11:19
Varga-Bajusz Veronika azt mondta, szeptembertől indulhat el a program, amely azt célozza, hogy a hátrányos helyzetű hallgatók minél több támogatást kaphassanak, és így „minél több jól képzett diplomás gazdagítsa a magyar társadalmat”.
A megújított, hallgatóközpontú felsőoktatás nyertesei a fiatalok, a „hozzáférhetőségi fordulatnak” köszönhetően már második éve több mint 120 ezren felvételiznek, nőtt a vidéki egyetemek népszerűsége, és a nehezebb helyzetű járásokból is egyre többen választják a felsőoktatatást – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Hozzátette, a fordulat óta már több mint 5800 fővel többen járnak a felsőoktatásba, közülük háromezren olyan, a magyar gazdaság számára kiemelten fontos képzésekben vesznek részt, mint a műszaki, a természettudományi, a mérnöki, informatikai, agrár-, valamint orvos- egészségtudományi területek.
A lemorzsolódás csökkentésére is figyelnek az egyetemek, 3500 fővel többen maradnak a képzésben, és mintegy ezerkétszázan gyorsabban haladnak előre a tanulmányaikkal – közölte Varga-Bajusz Veronika.
Eszterhai Marcell, a HÖOK elnöke elmondta, hogy mentorprogramjuk 16 éve segíti a hátránnyal érkező hallgatókat az egyetemi életbe való sikeres beilleszkedésben, összesen több mint harmincezer fiatalnak nyújtottak segítséget, és több mint háromezer hallgatót foglalkoztattak mentorként.
A mentorok felsőbb éves hallgatók, akik személyes támogatást adnak a mentoráltaknak tanulmányi és adminisztrációs kérdésekben, tájékoztatják őket az aktuális pályázatokról, hallgatói juttatásokról, ösztöndíjakról – fejtette ki a HÖOK elnöke. Kiemelte, nem csak a tanulmányi adminisztrációs támogatás fontos, a közösséghez tartozás önmagában is nagy szerepet játszik abban, hogy a hallgatók motiváltak maradjanak.
Számos közösségi eseményt és tréninget is szerveznek, amelyek célja a kommunikáció, az időgazdálkodás és az önismeret fejlesztése; ezek elengedhetetlenek a boldoguláshoz a munkaerőpiacon – hangsúlyozta Eszterhai Marcell.
Kitért arra is, hogy régiókoordinátorok és intézményi koordinátorok dolgoznak együtt a mentorokkal, akiknek kiválasztása írásbeli tesztet és személyes elbeszélgetést is tartalmaz, végül felkészítő táborban is részt vesznek.
Figyelmet fordítanak az önképzés, önfejlesztés lehetőségeire, valamint tájékoztatást nyújtanak a mobilitási programokról, hogy a hátrányos helyzetű hallgatók nemzetközi tapasztalatokat is szerezhessenek – közölte a HÖOK-elnök.
Kijelentette: a hátrányosabb helyzetű régiókból érkező fiatalok felkarolásának területfejlesztő hatása is van, hiszen hozzájárulnak közösségeik fejlődéséhez, továbbá a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését is elősegíti a program.
