Daganat, DNS-hiba és madárpusztulás

A legabszurdabb mítoszok az 5G-vel kapcsolatban
A madarak halála

Ez a tévhit hat évre nyúlik vissza. 2018. november 5-én Erin Elizabeth orvosi összeesküvés blogján egy Hollandiából származó, nyugtalanító történetet tett közzé clickbait főcímmel: „Madarak százait ölték meg az 5G tesztek a hollandiai Hágában” címmel. Mint később kiderült, a cikk John Hules Facebook-bejegyzés-sorozatának újraközlése volt, aki több 5G-ellenes mozgalomnak szentelt weboldalt és közösségi médiaoldalt üzemeltet.

Meg kell jegyezni, hogy a madárpusztulás valóban bekövetkezett, de az ok nem az 5G volt, hanem a helyi hatóságok arról számoltak be, hogy a madarakat egyszerűen megmérgezték.

Az 5G rákot okoz

Ezt az álhírt összeesküvés-elméletek hívei indították el, akik azt állították, hogy a Nemzeti Toxikológiai Program egyik tanulmánya, amely a telefonok által kibocsátott rádióhullámok hatásait vizsgálta, megállapította, hogy a hatás eredményei patkányoknál és egereknél jelentkeztek.

Megállapították, hogy a sugárzásnak kitett hím patkányoknál jelentősen nagyobb valószínűséggel alakult ki rák (szív- és agydaganat), mint azoknál, akik nem voltak kitéve sugárzásnak.

Ezt a tanulmányt bírálták, legalábbis a módszertani hibák miatt. A patkányokat például két éven keresztül naponta kilenc órán keresztül tették ki a mobiltelefonok sugárzásának, és a sugárzás dózisa sokkal magasabb volt, mint a mobiltelefonok által általában kibocsátott sugárzás.

A megfelelő módszertannal végzett vizsgálatok viszont nem találtak semmilyen komoly egészségügyi kockázatot a telefonok használatából, beleértve a rákos megbetegedések megnövekedett kockázatát.

A WHO jelentése szerint a mobiltelefon-használat általánosságban nem okozott negatív egészségügyi hatásokat.

A DNS lebomlása

2022-ben összeesküvés-elméletek írói azt írták, hogy a tudósok létrehoztak egy mesterséges DNS-molekulát, amelyet az 5G hálózatok irányíthatnak. Egy ilyen fejlesztés állítólag képes bármilyen élőlényt gyengévé és engedékennyé tenni. Ez nem igaz.

A DNS-molekula egy kettős spirál, amelynek minden szála nukleotidokból áll: adenin, timin, guanin és citozin. Ezek nem képesek rádióhullámok vételére vagy továbbítására.

Létezik mesterséges DNS. Ezt 2019-ben fejlesztették ki brit tudósok. Létrehoztak egy baktériumot, amely abban különbözött természetes társaitól, hogy rövidebb DNS-szekvenciával rendelkezett. A tudósok nem tervezték, hogy ezt a szintetikus baktériumot a laboratóriumon kívülre juttatják. Emellett nem volt céljuk a baktérium viselkedésének irányítása sem. A DNS-t akarták reprodukálni és tesztelni, hogy mennyire lesz életképes.

Az 5G hálózatok rádióhullámok segítségével működnek. A technológia ugyanazokat a frekvenciákat használja, mint a 4G, a Wi-Fi és a rendőrségi radarok. Nyilvánvaló, hogy mindez nem befolyásolja a DNS-t. Ezt tudományos kutatások bizonyították, amelyekben egerek különböző szöveteit hosszú időn keresztül Wi-Fi hálózatoknak tették ki. A kísérlet során megállapították, hogy a technológia nincs jelentős hatással a sejtekre.

Egyes országok betiltották az 5G-t

Ez egy abszolút kamu és hazugság. Svájcban például egyes kantonokban valóban korlátozzák az 5G technológia bevezetését. A kormány azonban hivatalosan engedélyezte a használatát, és vállalta a biztonságának ellenőrzését is.

Az 5G egészségügyi problémákat okoz

Az 5G technológia biztonságosságát az emberek számára az Egészségügyi Világszervezet és a Nem Ionizáló Sugárzás Elleni Védelem Nemzetközi Bizottsága is megerősítette.

Az 5G technológia valójában nem ionizáló sugárzást használ. Nem rendelkezik elegendő energiával ahhoz, hogy kárt okozzon az embereknek. A sugárszennyezéshez ionizáló sugárzásra van szükség, mint a röntgensugárzás vagy a radioaktív anyagok.

Még ha feltételezzük is, hogy létezik néhány káros 5G-sugárzás, a rádióhullámok akkor is a fordított négyzetek törvényének engedelmeskednek. Ez azt jelenti, hogy a sugárzás intenzitása fordítottan arányos a távolság négyzetével. Tehát szó szerint egy 5G toronyra kell ülnie ahhoz, hogy sugárzásnak legyen kitéve.

Elolvasom a cikket