A szívfájdalom és a bordaközi neuralgia között több különbség is van. A második betegség például akkor jelentkezik, amikor a mellkas egyik vagy mindkét oldalán lévő ideggyökerek összenyomódnak vagy irritálódnak. A fájdalom pedig a gerinc deformációja, hipotermia vagy akut gyulladásos betegség miatt keletkezhet.
A szívinfarktus viszont egy akut szív- és érrendszeri betegség, amely egy megrepedt ateroszklerotikus plakk (aterotrombózis) elzáródása miatt jelentkezik. Ezt követően az egyik koszorúéren keresztül leáll az oxigénellátás – magyarázta Olga Perfilieva, a „Clinic Fomin” hálózat kardiológusa.
„Elhal a szívizom egy része, ami nem teszi lehetővé, hogy a szívizom teljes térfogatban és teljes erővel összehúzódjon. A szív fő funkciója – a szív teljesítménye – gyorsan csökkenni kezd. Minél több szívizmot érint az infarktus, annál kedvezőtlenebb a betegség kimenetele” – mondta.
A bordaközi idegzsába esetében a fájdalom a bordák felé terjed, és a mellkas mindkét oldalára kisugározhat, belégzéssel és általában bármilyen mozgással, köhögéssel fokozódik. Az ember ujjal mutathat arra a helyre, ahol fáj. Ebben az esetben ez egy „perces” fájdalom, amely hirtelen abbamaradhat. Ettől eltérően a szívfájdalom (égő, nyomó, elviselhetetlen) zsigeri jellegű, és nincs pontszerű lokalizációja, hanem a nyakban, az alsó állkapocsban, a lapockák között visszahúzódhat.
Az ilyen érzések körülbelül 15 percig vagy tovább tartanak. Lehetséges még hányás, szédülés is. Szintén fokozódik a légszomj, a bőr fokozott sápadtsága, megjelenhet a hideg ragacsos izzadás.
