A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a belarusz kollégájával, Szergej Alejnyikkel közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy mindkét ország az ukrajnai háború szomszédságában él már több mint két éve, s így nap mint nap szembesül annak drámai következményeivel.
„Mi, magyarok nagy árat fizettünk az Ukrajnában zajló háborúért már eddig is, függetlenül attól, hogy ez egyáltalán nem a mi háborúnk. Magyarország célja egyértelmű: ki akarunk maradni a szomszédban zajló háborúból” – szögezte le.
Objektum doboz
Kijelentette, az utóbbi évek tanúsították, hogy a háborúnak nincs katonai megoldása, a harctéren csak halottak vannak és pusztítás.
„Minket Magyarországon elborzasztanak azok a nyilatkozatok, amelyek a háború eszkalációjának veszélyével fenyegetnek. Elborzasztanak azok a nyilatkozatok, amelyek arról szólnak, hogy európai uniós vagy NATO-tagországok adott esetben katonákat küldenének Ukrajnába. Elborzasztanak azok a nyilatkozatok, amelyek nukleáris fegyverek esetleges felhasználásáról szólnak. És elborzasztanak azok a nyilatkozatok is, amelyek egy európai kötelező sorkatonaság bevezetéséről szólnak” – sorolta.
„Egy dologban mindenki biztos lehet. Amíg mi kormányzunk Magyarországon, addig nem fogjuk engedni, hogy akár egyetlen magyar embert is elvigyenek az ukrán-orosz frontra. Mi a lehető leghatározottabban tiltakozunk az európai kötelező sorkatonaság bevezetése ellen” – hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy a békéhez vezető út tűzszünettel kezdődik és béketárgyalással folytatódik, ezért arra kérte belarusz hivatali partnerét is, hogy országa is tegyen meg mindent annak érdekében, hogy „véget érjen a háború Ukrajnában, hogy érjen véget a szenvedés, érjen véget az értelmetlen öldöklés, és végre újra békében élhessünk mindannyian a térségben”.
Szijjártó Péter súlyos hosszú távú kockázatnak nevezte, hogy a világ a politikai ellenségeskedés nyomán ismét elindult a blokkosodás irányába, ami mélységesen ellentétes Magyarország érdekeivel.
„Mi azt akarjuk, hogy a világ az összeköttetés, a nemzetközi együttműködés irányába tegyen lépéseket. Mi azt gondoljuk, hogy minél kevesebb szankcióra és minél több együttműködésre van szükség” – húzta alá.
Szavai szerint ezért Magyarország minden, szankciók által nem érintett területen fejleszteni kívánja az együttműködését Belarusszal, amire van igény mindkét fél részéről.
Hozzátette, ezt bizonyítja, hogy 24 magyar vállalat vezetője kísérte el minszki útjára, akik összesen 92 kétoldalú tárgyalást fognak lefolytatni belarusz cégek képviselőivel az esetleges partnerségről.
Idén több százezer naposcsibét szállítanak magyar vállalatok Belaruszba, míg tavaly csaknem tízmillió keltetőtojást exportáltak – tájékoztatott.
„Mint ahogy büszkeséggel tölt el minket az a tény is, hogy két magyar gyógyszeripari vállalat is a húsz, legnagyobb részesedéssel rendelkező gyógyszeripari vállalat között van Belaruszban” – fogalmazott.
A miniszter kitért arra is, hogy Belarusz rendkívül fontos szereplője Magyarország energiabiztonságának, ugyanis hazánk kőolajellátásának 80 százaléka ezen országon keresztül érkezik, tavaly 4,5 millió tonna, idén már majdnem kétmillió volt a leszállított mennyiség.
„A Barátság kőolajvezeték nélkül Magyarország biztonságos kőolajellátása lehetetlen, és nem politikai okok miatt lehetetlen, hanem fizikai okok miatt lehetetlen, minthogy ma is érvényes az a fizikai igazság, hogy kőolajat csak csövön lehet szállítani” – tudatta.
„És mivel ilyen mennyiségű kőolajat szállító másik cső nem vezet Magyarországra, mert a horvátok nem a kapacitását, hanem a tranzitdíját növelték a saját vezetéküknek, ezért aztán rá vagyunk szorulva a Belaruszon keresztüli tranzitra” – tette hozzá.
Közölte, hogy a felek atomenergiai együttműködési megállapodást írtak alá, amelynek nyomán a paksi bővítés során felhasználhatják majd a hasonló technológiájú építkezésen begyűjtött belarusz tapasztalatokat.
„Remélem, hogy a belarusz vállalatok hamarosan csatlakoznak azokhoz az amerikai, német és francia vállalatokhoz, amelyek már most is a Roszatom partnereiként dolgoznak a paksi atomerőmű építésén” – mondta.
