MH/MTI
2024. május 29. szerda. 8:22
Három százaléknál nagyobb a csökkenés Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (3,91 százalék), Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (3,81 százalék), Csongrád-Csanád vármegyében (3,41 százalék), Baranya vármegyében (3,31 százalék), Heves vármegyében (3,2 százalék), valamint Bács-Kiskun vármegyében (3,07 százalék).
Két százalék fölötti a választópolgárok számának csökkenése Budapesten (2,67 százalék), Veszprém vármegyében (2,53 százalék), Hajdú-Bihar vármegyében (2,36 százalék), Somogy vármegyében (2,15 százalék) és Komárom-Esztergom vármegyében (2,11 százalék).
Egy százalék fölötti a csökkenés Vas vármegyében (1,95 százalék), Zala vármegyében (1,93 százalék) és Fejér vármegyében, ahol arányaiban a legkevésbé csökkent a választók száma, mindössze 4617-tel (1,33 százalék) szerepelnek kevesebben a névjegyzékben, mint öt éve: akkor mintegy 346 ezer, most valamivel több mint 341 ezer választásra jogosult szerepel a névjegyzékben.
Győr-Moson-Sopron és Pest vármegyében viszont nőtt a választásra jogosultak száma. A legnagyobb, 2,7 százalékos növekedést Pest vármegye mutatja: ott öt év alatt 27 970-nel emelkedett a névjegyzékben szereplők száma, 1 millió 35 ezerről 1 millió 63 ezerre. Győr-Moson-Sopron vármegyében 1,52 százalék a választásra jogosultak számának növekedése, 370 ezerről 376 ezerre emelkedett a választópolgárok száma.
A fővárosban 1 millió 331 ezer választásra jogosult él, az összes választó valamivel kevesebb mint 17 százaléka, a legkisebb vármegyei választókerület Nógrád, ahol az összes jogosult valamivel kevesebb mint két százaléka (152 ezer választó) él.
A választásra jogosultak száma a választás kiírását követő napon, március 13-án 7 879 941 volt, vagyis a választás kitűzése óta mintegy 25 ezerrel csökkent a névjegyzékben szereplők száma; ennek a 25 ezer embernek a nagy része elhunyt, egy kisebb csoportja pedig elveszítette választójogát.
A 2019-es önkormányzati választáson mintegy 145 ezerrel kevesebben szerepeltek a névjegyzékben, mint 2014-ben.
