Brém-Nagy Márton
2024. május 30. csütörtök. 7:13
Frissítve: 2024. május 30. 7:18
Sencsen nem csak Kína egyik legforgalmasabb üzleti városa, de az egyik megtestesítője is az ország elmúlt negyven évben véghez vitt fejlődésének. Habár a terület már az ősidők óta lakott volt, jelentősége az évek során sokat változott. A Szung-dinasztia idején a település fontos kikötő és kereskedelmi központként szolgált, a második világháború és a japán megszállás megtépázta a várost, a Kínai Népköztársaság meglapítása után pedig Hong Kong árnyékában létezett, külföldi befektetések hiányába nem is tudta igazán felvenni a versenyt az akkor még brit fennhatóság alatt álló várossal.
Ez azonban egy csapásra megváltozott, miután a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága 1978-ban delegációt küldött a városba, akik egy esetleges külföldi befektetéseket lebonyolító kikötőváros felállítását vizsgálták. Ez volt az előszele a Teng Hsziao-ping elnök által meghirdetett reform és nyitás politikájának.
A Kuangtung tartományban található várost végül 1980-ban nyilvánították az első, úgynevezett speciális gazdasági övezetté. A Teng Hsziao-ping nevével fémjelezett reform és nyitás politikájának az eredményeit pedig kevés helyen lehet annyira markánsan érezni, mint itt, ahol hajdanán egy harmincezres halásztelepülés terült el, ma pedig felhőkarcolók sokasága nyúlik az ég felé, amerre csak a szem ellát. A sikert azonban nem csak betonban lehet mérni Sencsenben. Az 1980-as évek változásai gyorsan beértek és számos olyan cég alakult meg az évek során, amely mára már fontos világpiaci szereplővé nőtte ki magát. Ezek közül kettőt mindenképp érdemes kiemelni. Az egyik a Huawei, amelyet 1987-ben alapított Ren Zhengfei, az élete már önmagában is megérne egy cikket, a másik a már itthon is jól ismert BYD, ezt 1995-ban hozta létre a kémikusként végzett Wang Chuanfu.
Mindkét vállalatban közös a városon túl, hogy meglátták a kínálkozó a piaci réseket és lehetőségeket. A Huawei esetében ez a telekommunikációs hálózat, ami Kínában az alapítás idején hatalmas kiaknázatlan terület volt, míg a BYD esetében Wang Chuanfu jól érezte meg ideje korán, hogy az akkumulátor-technológiának mekkora szerepe lesz majd a jövőben. Az idő pedig mind a két alapítót igazolta, hiszen a Huawei napjainkban az egyik legmeghatározóbb szereplő a telekommunikációs hálózatok kiépítésében, mindemellett pedig a fogyasztói és az ipari elektronika területén is jelen van. A BYD a 2000-es években már a Motorola és a Nokia legnagyobb akkumulátor-beszállítója volt, 2003-ban a cég megalapította a BYD Autot, mára pedig már a legnagyobb elektromosautó-gyártóvá fejlődött.
Ez a város és ezek a cégek képesek volt arra, hogy feltalálják magukat, meglássák a lehetőséget és folyamatos innovációval a világpiac fontos szereplőivé váljanak. Ez a folyamat pedig még most sem állt meg, hiszen mind a két fent említett cég milliárdos összegeket költ kutatás fejlesztésre, ahogy Sencsen is kész arra, hogy továbbra is befogadja azokat, akiknek innovatív ötletei előre mozdíthatják Kínát és a világot is.
