A Rosszija Szegodnya csoportnak adott csütörtökön megjelent interjúban Lavrovot arról kérdezték, hogy Moszkva hogyan reagálna, ha az Egyesült Államok földi telepítésű rövid és közepes hatótávolságú rakétákat állomásoztatna Európában és az ázsiai-csendes-óceáni térségben, tekintettel a nemzetközi feszültségek példátlan szintjére.
„Az amerikaiak földi telepítésű [rakéták] telepítésére vonatkozó terveinek megvalósítása nem marad válasz nélkül” – mondta Lavrov. Kifejtette, hogy Oroszország kénytelen lesz felhagyni „az egyoldalú önkorlátozásokkal”, amelyeket azóta követ, hogy az Egyesült Államok kilépett a mérföldkőnek számító 1987-es közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésből (INF).
„Nem zárjuk ki a további lépéseket a nukleáris elrettentés terén, mert az előretolt amerikai rakéták képesek lesznek csapást mérni a parancsnoki központokra és nukleáris arzenálunk elemeire” – mondta a külügyminiszter.
Az Egyesült Államok 2019-ben felrúgta a hidegháborút lezárni segítő megállapodást, amely betiltotta az 5500 kilométeres hatótávolságú, földi telepítésű rakétákat, valamint az ezek kilövésére szolgáló rendszereket. A Pentagon akkor azzal vádolta Oroszországot, hogy titokban megsértette az INF-szerződést. Moszkva tagadta a vádakat, és Washington kilépését követően felfüggesztette saját részvételét a megállapodásban.
Az Egyesült Államok 2022-ben állította hadrendbe legújabb közepes hatótávolságú rakétarendszerét, a Typhoon-t. Ezt áprilisban egy Fülöp-szigeteki hadgyakorlaton használták. Peking tiltakozott a lépés ellen, azzal vádolva az Egyesült Államokat, hogy „megerősíti az előretolt telepítést Kína küszöbén, hogy egyoldalú katonai előnyre törekedjen”.
A Rosszija Segodnyának nyilatkozva Lavrov azt mondta, hogy Moszkva és Peking „megállapodott abban, hogy fokozzák az együttműködést Washington felelőtlen, a nemzetközi stabilitást aláásó magatartásával szemben”.
Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping elnökök a hónap elején közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben elítélték a „rendkívül destabilizáló lépéseket, amelyek közvetlen veszélyt jelentenek Oroszország és Kína biztonságára”.
Moszkva májusban jelentette be, hogy új rakétarendszereket fejleszt válaszul az amerikai gyártmányú ATACMS és más, nyugatról szállított nagy hatótávolságú rakéták Ukrajnába szállítására.
