A 28, hat év körüli csődört röviddel az elpusztulásuk után temették el, és mindegyiket a jobb oldalukra, fejükkel dél felé néző gödrökbe helyezték. A közelben egy sírban két kutya maradványait találták meg, fejük nyugat felé nézett – írja a Theguardian.com.
A franciaországi Nemzeti Régészeti Kutatóintézet (Inrap) szakértői szerint a karbonos kormeghatározás szerint a maradványok a gall háborúk idejére, az akkori Gallia római hódításának vége és az ókori Róma birodalmának kezdete, Kr. e. 100 és Kr. u. 100 között keletkeztek.
A csontokat vizsgálva próbálják megállapítani, hogy az állatokat a csatában vagy egy összetett rituálé részeként ölték-e meg. Az állatbetegségek előfordulását valószínűtlennek tartják, mivel csak hímivarú felnőtt lovakat temettek el, így a maradványokat paraziták szempontjából vizsgálják.
A felfedezésre akkor került sor, amikor a régészek a közép-franciaországi Villedieu-sur-Indre-ben egy 5–6. századi lelőhelyet tártak fel, ahol épületeket, árkokat és egy középkori utat is találtak. Az első feltárt gödörben tíz teljes lócsontvázat találtak. A mindössze 1,2 méteres állatokat (valószínűleg gall lovak) gondosan két sorban, két méter mélyen helyezték el.
A temetkezési rend hasonló a korábbi, máshol Franciaországban talált temetkezésekhez. A Puy-de-Dôme tartománybeli Gondole-ban 2002-ben a régészek egy téglalap alakú sírt tártak fel, amely nyolc vaskori harcos és lovuk holttestét tartalmazta, és amely kelta temetkezésnek tűnt. A férfiak mind a jobb oldalukon feküdtek. A történészek úgy vélik, hogy egy kelta király harcos társai lehettek, akik erőszakos halála után öngyilkosok lettek.
Isabelle Pichon, az Inrap régészeti művelet vezetője szerint a legutóbbi lelet „rendkívüli, de rejtélyes”.
„A temetési helyük miatt úgy gondoljuk, hogy a Julius Caesar által az i. e. 1. században vívott gall háborúkhoz köthetőek, de ez még mindig csak elmélet” – mondta. „Tudjuk, hogy volt egy fontos csata, és a római hadsereg nem messze innen haladt el, de nagyon kevés bizonyítékunk van, és eddig semmit sem találtunk, ami arra utalna, hogyan haltak meg. Azt azonban nem zárhatjuk ki, hogy rituális temetés volt, még akkor sem, ha nem voltak a lovakkal együtt eltemetett tárgyak” – mondta.
Pichon elmondta, hogy DNS-mintákat vettek a csontokból és a körülöttük lévő üledékből.
„Tudjuk, hogy a galloknak voltak ilyen kis lovaik, de azt is tudjuk, hogy a római segédcsapatok egy részének is voltak, így remélhetőleg az általunk vett DNS-minták némelyike választ ad majd, hogy a most feltártak melyik néphez tartoztak” – mondta.
„Ez egy rendkívüli felfedezés, mert az ilyen leletek ritkák, de ez egy rejtély. Azt tudjuk, hogy ezeket a lovakat különös figyelemmel temették el, nem csak úgy bedobták őket a gödörbe.”
