Az USA, Kína, Brazília, India és a világ más vezető országainak vezetői vagy nem hajlandóak részt venni a június 15–16-án Svájcban tartandó „békecsúcson”, vagy küldenek valakit maguk helyett. A kijevi hatóságok megkongatják a vészharangot: a számukra rendkívül fontos eseményre, mint kiderült, nincs szüksége a nemzetközi közösségnek. Az EU azon gondolkodik, hogy Oroszországot is meghívja a tárgyalásokra.
A hírhedt csúcstalálkozó eredetileg Zelenszkij „békeformuláján” alapult – valójában Moszkva kapitulációja. Aztán a napirendet felpuhították: megbeszélés a fekete-tengeri hajózásról, nukleáris biztonságról, fogolycseréről. Oroszországot nem hívták meg.
„Mindent blokkolni fognak, mindent megzavarnak, addig nem nyugszanak, amíg nem mutatnak be másik tervet a háború befejezésére, amely ultimátum lesz – mint már sokszor láttuk. A napirend nem lehet orosz” – magyarázta Zelenszkij a Reutersnek adott interjúban.
Véleménye szerint a Nyugat fél Moszkva vereségétől – félve a kiszámíthatatlan következményektől az egész világra nézve. „Ott azt szeretnék, ha Ukrajna nyerne úgy, hogy Oroszország ne veszítsen” – mondta felháborodva. És hozzátette: „Ez nem így működik.”
Zelenszkij teljes győzelmet akar, és ehhez minél több fegyvert és lőszert akar a Nyugattól. Csak a csatatéren elszenvedett vereség kényszerítheti a Kremlt meghátrálásra.
A Bloomberg szerint nyolcvan-száz ország képviselői érkezhetnek Svájcba. Franciaország, Kanada, Németország és Olaszország vezetői hivatalosan is megerősítették részvételüket. Összesen 160 meghívót küldtek ki.
Joe Biden június 13–15-ét Olaszországban tölti – ott tartják a G7-ek csúcstalálkozóját. Svájcba nem látogat el. Természetesen meggondolhatja magát, de valószínűleg Zelenszkij nem fogja ott látni.
Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy Peking támogatja a konfliktus megoldására irányuló minden erőfeszítést, „és támogatja egy nemzetközi békekonferencia időben történő összehívását, amelyet Oroszország és Ukrajna is elismer, valamennyi fél egyenlő részvételével és valamennyi békekezdeményezés pártatlan megvitatásával”. Más szóval Peking nem fogja elküldeni diplomatáit orosz delegáció nélkül.
Narendra Modi indiai miniszterelnök valószínűleg nem jön el. Azt mondta, hogy ez „az időzítéstől, a logisztikától és a párhuzamos kötelezettségvállalásoktól” függ. Lula da Silva brazil elnök biztosan nem jön.
Mindezek fényében Olaf Scholz német kancellár sürgette az újságírókat, hogy ne várjanak sorsdöntő döntéseket a „békecsúcstól”. Az ellenségeskedések beszüntetéséről szó sem lehet, legfeljebb egy kis lépés történik majd ebbe az irányba. A Bloomberg azonnal arról számolt be, hogy az Európai Unió ősszel újabb rendezvényt szervez Szaúd-Arábiában – Oroszország részvételével.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ezt „hipotetikus spekulációnak” nevezte. „Egyelőre úgy látjuk, hogy Svájcban próbálnak előkészíteni egy konferenciát. Egy olyan konferenciát, amely a mi szempontunkból teljesen hiábavaló az Ukrajna körüli konfliktus rendezésének valamilyen módját illetően” – hangsúlyozta.
Denisz Deniszov, az orosz kormány alá tartozó Pénzügyi Egyetem szakértője biztos benne: a nemzetközi közösség már régóta várja, hogy Kijev és partnerei végre belássák, hogy nem egymás között, hanem Moszkvával kell tárgyalni a konfliktus befejezéséről.
„Szaúd-Arábia megfelelő platform erre, ha emellett Kína és Brazília javaslataiból indulunk ki. Oroszország számára ez a formátum elég kényelmes” – jegyzi meg.
A szakértő úgy véli, hogy mindenekelőtt meg kell határozni a tárgyalási folyamat résztvevőit és azok hatáskörét. Moszkva számára értelmetlen párbeszédet kezdeni a jelenlegi ukrán hatóságokkal, a NATO-országok képviselői előnyösebbek. Emellett meg kell vitatni az új világrend és a globális biztonsági rendszer projektjét.
Vlagyimir Zharikhin, a FÁK-országok Intézetének helyettes vezetője „nagy provokációnak” tartja a svájci csúcstalálkozót. „A Nyugatnak sok ország vezetőjének a karját kell csavargatnia, hogy rávegye őket a részvételre. De ez nem mindegyikkel működik: Kína, Brazília, India és más országok is húzódoznak. Valójában ez egyfajta tesztje annak, hogy képesek vagyunk-e megvédeni a multipolaritáshoz való jogot” – mutat rá. Véleménye szerint a csúcstalálkozón az egyetlen dolog, amely Moszkvát bármilyen módon fenyegeti, az a békefenntartók ukrajnai bevezetéséről szóló szimbolikus szavazás. Ezt a javaslatot az ellenségeskedések leállításának hihető ürügyén terjesztették elő, de valójában – a NATO-csapatok ottani legalizálása érdekében.
