Reméljük, velünk tartanak

2024. május 31. péntek. 14:31

Gondolkodom, tehát vagyok. Éppen úgy, ahogy sokan mások. Valószínűleg nem vagyok szigorú, ha meggyőződésem szerint a háborúpártiak ellenségei élővilágunknak.

Attól visszhangzik Európa, hogy ki tud több gyilkos fegyvert küldeni Ukrajnának. Ez nem mondható nemes versengésnek. Az oroszok élmunkás erényeket csillogtatva öntik gyáraikból a drónokat, rakétákat, s ugyan kihívásra, de atomháborúra készülődnek. Egyes országvezetők istennek képzelik magukat, és felülemelkednek népeik józan akaratán.

Mindenkinek drága az élete. Akik lelkiismeretfurdalás nélkül ölik fiainkat, lányainkat sokszor a fronttól távol hozzák meg döntéseiket. Az üzlet az üzlet, a money is money mindent megelőz. Most már ott tartunk, hogy a kötelező katonai sorozásban hisznek, de más nemzetek fiataljaira spekulálnak. Eltűnt a közösségi erkölcs, trónra emelkedett az önzés és a mindenáron szerzés.

Miért gondolkodnak a sorkatonaság bevezetésén és miért pont most?

Fogy az emberanyag az ukrán oldalon. Éceszgéberek Európa önállóságára hivatkozva vezetnék be a sorkatonaságot. Európát nem érte támadás, növekszik az a pénz, amit a NATO védelmi szövetségében védelmi kiadásokra költünk. Franciák, németek, úgy gondolják, hogy a legkifizetődőbb logisztika uniós köntösbe csomagolva, ha Kelet-Közép-Európa fiainak életét áldozzák fel. Ráadásul megnyerhetetlen háborúban. A bideni Amerikának eszébe sem jutna katonáit a mészárszékre küldeni. Tekintsük bizonyítéknak az amerikai hozzáállást 1956-ban.

Álljunk meg egy pillanatra. Gondoskodó nyugati barátaink már Trianonba elintézték, hogy az elszakított Kárpátalján élő magyar katonák vére hulljon most Ukrajnában. Tagadhatatlan, hogy a magyarok védik Ukrajnát. Ugyanakkor nem értünk egyet a kényszersorozással. Tisztességes szolidaritással kezeljük az Ukrajnából érkező menekülteket.

Úgy tűnik, hogy mi magyarok, már megint a vesztesek sorába kerültünk, akaratunk ellenére. Eközben a világ pénzelitje és az Egyesült Államok gazdagodik. Ukrajna megéli, hogy az ország ötven évre elveszti önállóságát. Nyakukba akasztott hitelekkel gazdaságuk torzóvá változott, emberöltőn át nyögni fogják adósságaikat.

Mielőtt az a vád ér, hogy oroszpárti vagyok, közlöm az agresszió bűntetendő, azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy így kell tenni, ha életellenes gazdasági spekulációkkal találkozunk. Nevezhetjük ezt gyarmatosításnak is.

Egy megoldás létezik, tűzszünet, tárgyalásos konszenzusos béke.

Mi, magyarok tartsunk össze. Egyelőre a béke szigetén élvezhetjük a szabadságot és a boldogságot. A béke lámpását, nem ejthetjük ki a kezünkből, miközben reménykedünk, hogy a józan európai polgárok velünk tartanak.

A szerző a CÖF-CÖKA kuratóriumának elnöke

Elolvasom a cikket