Az első Békemenetet 2012. január 21-re hirdették meg. A Széles Gábor, Bayer Zsolt, Pataki Attila, Bencsik András és mások által összehívott demonstráció célja már akkor is az volt, hogy kiálljon a nemzetközi támadások kereszttüzébe került kormány politikája mellett. A tömeg – melynek méretét jól érzékelteti, hogy amikor a menet eleje már a Kossuth térre ért, a vége még az Oktogonnál tartott – egy „Nem leszünk gyarmat” feliratú tábla mögött vonultak a Hősök teréről a Parlamenthez.
A sikerre való tekintettel abban az évben még kétszer megismételték a rendezvényt. A másodikat március 15-én, a harmadikat október 23-án tartották. Az előbbin már Orbán Viktor is felszólat.
„Magyarország a rá nehezedő nemzetközi nyomással és diktátumokkal szemben, nem tudta volna felvenni a kesztyűt 2011-2012 telén, ha nem lépnek sorompóba százezrek, hogy tudtára adják mindenkinek, a magyarok nem fognak idegenek diktátumai szerint élni, nem fogják feladni sem függetlenségüket, sem a szabadságukat és ezért nem fogják feladni a 20 év után végre-valahára megszült alkotmányukat sem” – mondta egyebek mellett, hozzátéve:
„Nekünk a szabadság azt is jelenti, hogy nem vagyunk alábbvalóak másoknál. Azt jelenti, hogy nekünk is kijár a tisztelet. Azt jelenti, hogy magunknak, magunkért dolgozunk, és nem fogjuk adós rabszolgaként leélni az életünket.”
2013 telén és őszén a nemzetközi nyomás és a belpolitikai események miatt két újabb Békemenetet hívtak össze. Az igazán nagy jelentősége azonban az országgyűlési választások előtt, 2014. március 29-én tartott demonstrációnak volt. Emlékezetes: ekkoriban sokan tartottak a 2002-es tragédia megismétlődésétől – attól, hogy ha csak szerény többséggel is, de a külföldről támogatott, Bajnai Gordon által újjá- és összeszervezett baloldal minden eszközt bevetve megszerzi a hatalmat, és megtöri a 2010-ben elindult fejlődést.
Ennek megfelelően sokszázezer ember gyűlt össze. Fricz Tamás politológus arról beszélt, hogy április 6-án „lezárhatjuk a posztkommunizmus korszakát”. Széles Gábor pedig azt emelte ki, hogy az Orbán-kormány munkájának köszönhetően nem kerültünk a görögök vagy a portugálok sorsára. Mostanra – mondta – megindult a gazdasági növekedés és csökken a szegények száma, valamint tartós növekedési pályára állt az ország. De, hogy élni tud-e a sikerével, az a választások kimenetelétől függ.
A Békemenet jelszava ekkor az volt: „Egy az ország – 2014. április 6.” A mozgósító hatásának pedig bizonyosan szerepe volt a Fidesz-KDNP fölényes győzelmében. Egyébként a Belügyminisztérium adatai szerint 440-460 ezer résztvevője a rendezvénynek.
A kormány helyzete ettől kezdve stabilizálódott. Újabb Békemenetet 2018. március 15-ig nem is szerveztek. Ekkor „A Haza minden előtt” volt a vezérgondolat. Egy másik molinón angolul a „Hungary protects Europe!” azaz a „Magyarország védi Európát!” felirat volt olvasható utalva a migrációs válságra, és Brüsszel azon törekvésére, hogy szélesre tárja az unió kapuit a bevándorlók előtt.
A résztvevők Budán a Bem-szobornál gyülekeztek, majd átvonultak a Kossuth térre, ahol Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédében többek között azt mondta: „Nem választást, hanem a jövőnket akarjuk megnyerni, még sosem feszültnek egymásnak ilyen nyíltan a nemzeti és globalista erők.”
A 2010 óta elért eredményekre utalva feltette a kérdést: „Ha nem lesz magyar az ország, mi végre a csinodosodás?” Továbbá kijelentette: „Mi sosem gyűlöltünk és nem is fogunk gyűlölni senkit (..) de harcolni fogunk az ellen, amit Soros György és hálózata ezzel az országgal tenni akar.” A kormányfő szerint „tudjuk, mi sem vagyunk hibátlan nép, a mi történelmünkben is akadtak sötét órák és hideg napok, de többet adtunk a világnak, mint amennyit kaptunk tőle.” Végül leszögezte: „Magyarország a magyaroké”.
A soron következő országgyűlési választások előtt 2021. október 23-án a COVID, és 2022. március 15-én már az ukrajnai háború árnyékában tartottak ismét Békemenetet. Az előbbin Orbán Viktor azt hangsúlyozta, hogy aki eddig belénk harapott, annak belénk is tört vagy elvásott a foga.Március 15-én pedig arra emlékeztetett, hogy „az erős népeké a jólét, az önbizalom, a biztonság és a nyugodt élet, őket kedveli a szerencse és ők mindig a talpukra esnek.” Mint mondta, egy erős országot akar, ami „nem szakad ki a népek naprendszeréből, de mindig a saját tengelye körül forog.” Ehhez viszont tekintélyt parancsoló erő kell.
Akárcsak a békepolitika sikeréhez, amely a június 9-i választások igazi tétje.
