Brém-Nagy Márton
2024. június 1. szombat. 21:27
A 2000-es évek elején a kínai gazdasági szakértők írásaiban visszatérő elem volt a „nagy Gyöngy-folyó delta” kifejezés, amelyet tizenegy város területére használtak. 2017-ben aztán megjelent az első hivatalos említés is egy kormányzati közleményben, ahol már Kuangtung–Hong Kong–Makaó Greater Bay Area-ként hivatkoztak a területre. 2019-ben a kínai kormányzat be is mutatta fejlesztési terveit a GBA területére, amely jelenlegi formájában az említett tizenegy várost foglalja magába.
A GreaterBay Area térképe
Fotó: Wikipedia
A tervek szerint a konnektivitás növelésével, az infrastrukturális beruházásokkal és célzott ágazati befektetésekkel a kormányzat teljes egészében összekötné a tizenegy várost és egy világszínvonalú export-központot, egy amolyan sci-fi filmekből ismert megavárost hozna létre a területen, ahol a friss adatok szerint már most is kínai GDP 10 százaléka képződik.
A 2035-re kitűzött tervben pedig nem véletlenül jut kiemelkedő szerep Kuangcsounak, amely talán az egyik legősibb kikötő és kereskedelmi város Kínában és amelynek neve egybeforrott a Selyemúttal. Kuangcsou volt az első kikötő, amely megnyitotta kapuit a külföldi kereskedelem előtt a császárság idején, a reform és nyitás politikájának köszönhetően elképesztő fejlődésnek indult városok egyike. Ennek ékes bizonyítéka kantoni vásár, amelyet 1957-ben rendeztek meg először. A mára már óriási területűvé duzzadt város nem véletlenül vezette éveken keresztül a Forbes listáját, mint a legjobb kereskedelmi város Kínában.
A kereskedelem azonban mást is magával hozott, hiszen a város az egyik leggazdagabb kulturális élettel rendelkezik Kínában és a kantoni kultúra egyik bástyájaként tartják számon. A kantoni opera mind a mai napig hatalmas népszerűségnek örvend itt, de a város szimfónikus zenekarának koncertjei során könnyen felfedezhetünk nyugati motívumokat is, emellett pedig nem lehet elmenni szó nélkül a kantonpop mellett, amely egy teljesen egyedülálló műfaj és szintén igencsak népszerű errefelé.
A GBA ambiciózus terve azonban mit sem érne, ha nem állna mögötte produktum. Az elhivatottságot a terület fejlesztésére mi sem mutatja jobban, mint a Hong Kong–Zsuhaj–Makaó híd, amely a maga 55 kilométerével a világ leghosszabb tengeri hídja. Ötlete már az 1980-as években megfogalmazódott, komolyra aztán a 2000-es évek elején fordult a dolog, amikor 2003-ban a két különleges közigazgatási terület és a kínai kormányzat végül megegyezett a projekt elindításáról és felállították az azt felügyelő bizottságot.
A Hongkong-Zsuhaj-Makaó híd
Fotó: AFP /XINHUA/Liang Xu
2009-ben el is kezdődtek a munkálatok a kínai oldalon, azonban a projekt természetesen rendkívül sok kihívást tartogatott, így végül az utolsó elemek csak 2018-ban kerültek a helyükre. A 120 évre tervezett és 18,8 milliárd dollárba kerülő projekt azonban jól mutatja, hogy Kína mennyire elkötelezett a minőségi reform és nyitás politikája mellett, valamint azt is, hogy az országnak nem csak ambiciózus tervei, de a forrásai és az akarata is megvan azok végig viteléhez.
