Egy klíma fogyasztása rengeteg külső tényezőtől függ, szinte felsorolni is nehéz lenne őket. Számít többek között a berendezés teljesítménye, energiabesorolása, az épület szigetelésének mértéke, a nyílászárók minősége, az épület tájolása, az éghajlat, illetve nagyon fontos tényező a használat módja. Amennyiben az előző évhez képest egy enyhébb tél következik, vagy lejjebb vesszük a beállított hőmérsékletet máris alacsonyabb lesz a fűtéshez szükséges energia bevitel. Ebből látható, hogy nem lehet pontosan megmondani, hogy egy klíma telepítése után mennyi lesz az adott ingatlan fűtési számlája a szezon végén. Hiszen, ha valamelyik érték megváltozik, a vizsgált fogyasztás is rögtön más eredményt mutat.
A Gree légkondicionálók műszaki szakértője, Stuller István szerint a berendezés energiacímkéjén található kWh/szezon adatot érdemes figyelni. Ezt az értéket minden gyártónak egy erre vonatkozó EU-s rendeletben rögzített feltétel szerint kell vizsgálni. Ezzel tudják ugyanis meghatározni, hogy egy berendezés az adott fűtési és hűtési szezonban a megadott teljesítmény bevitele mellett mennyi energiát fog felhasználni. Érdemes odafigyelni a megadott fűtési teljesítmény értékre, ugyanis ezt nem minden gyártó adja meg egyformán. Ez azt eredményezi, hogy az energiafogyasztás igaz alacsonyabbnak látszik majd, de értelemszerűen a bevitt hőenergia is kevesebb lesz ezáltal. Minél újabb és minél korszerűbb technikai megoldásokkal van felvértezve egy légkondicionáló, annál alacsonyabbak lesznek az éves fogyasztási értékek.
Ennyi fogyasztással számolhatunk évente
A fogyasztás a magyar háztartások esetében az egyik legfontosabb tényező, hiszen minden háztartás szeretné a lehető legkevesebbet fizetni havonta. A rezsiszámla csökkentése mellett pedig szintén fontos szempont, hogy megéri-e beruházni egy klímaberendezésre, illetve mennyi idő alatt térül meg az ára. „Ha ezt számszerűsíteni szeretnénk, akkor egy példán keresztül vezessük le a GREE gyár idei évtől kapható, egyik magas hatékonysággal bíró 2,7 kW teljesítményű Comfort Pro modelljének fogyasztását. Az energiacímkéjéről leolvasva azt látjuk, hogy a hűtési szezonban 111 kWh, míg a fűtési szezonban 822 kWh áramot fog felvenni a hálózatból a megadott teljesítmény igény mellett” – tolmácsolja a Gree szakembere.
Jelenleg minden GREE berendezésre igényelhető egy úgynevezett H tarifa, amit azért hozták létre a szolgáltatók, hogy egy kedvezményes tarifával lehessen működtetni a hőszivattyúkat és a megújuló energiaforrásokból kiépített fűtési rendszereket.
Ha ennek a kedvezményes árszabásnak a díjával számolunk -, mely csak a fűtési időszakban áll rendelkezésre – 22,96 Ft x 822 kWh = 18.873 Ft lenne a fűtés, míg 36,39 Ft x 111 kWh = 4.039 Ft a hűtés díja. Jól látható, hogy így egy igazán barátságos megoldást kapunk klímával történő fűtés esetében. (A feltüntetett árak szolgáltatónként változhatnak.)
Melyik fűtési megoldás a leggazdaságosabb?
Sokakban felmerül a kérdés, hogy mennyivel hatékonyabban lehet fűteni klímával, mint fűtőpanellel vagy hagyományos gázkazánnal. A GREE szakembere szerint ehhez azt kell megértenünk, hogy a légkondicionáló működési elvéből adódóan sokkal nagyobb fűtési teljesítményt képes leadni, mint amennyit ehhez az elektromos hálózatból felvesz. Ezt a hányados értéket nevezzük SCOP értéknek, amit egy egész szezonra levetítve ad meg a gyártó.
Stuller István szerint ahhoz, hogy számításokat tudjunk végezni, rögzítenünk kell néhány alapvetően változó adatot. A példánk kedvéért vegyünk alapul egy megfelelően szigetelt 90 nm2 hasznos alapterületű családi házat 2,8 méteres belmagassággal, aminek a hőszükséglete átlagosan 5 kWh lenne a belső helyiségekben tartott 20°C mellett. Ennek a fiktív ingatlannak kb. 7001 kW hőenergiát kéne pótoljunk fűtési szezon alatt a különböző fűtési megoldásokkal.
Klímás fűtés esetén ezt a hőveszteség értéket el kell osztanunk az SCOP értékkel, ami azt jelenti, hogy a berendezés 7001 kW / 4.6 = 1522 kWh elektromos áramot fog elhasználni a hálózatból. Kedvezményes H tarifával számolva ez 22,96 Ft x 1522 kWh = 34.945 Ft-ot jelent.
A szükséges hőenergiát egy elektromos fűtőberendezés -, mint pl. fűtőpanel, infrapanel vagy hősugárzó – csak ugyanennyi felvett elektromos áram segítségével képes előállítani. Ez A1 rezsicsökkentett díjjal számolva 7001 kW x 36,39 = 254.766 Ft. Ugyanakkor a képlet így nem számol azzal, hogy jelenleg ezt a mennyiséget már nem is fogjuk tudni rezsicsökkentett áron elszámolni, ez pedig jócskán tovább növeli majd a számlánk végösszegét. Ráadásul egy ilyen berendezésre a H tarifát sem tudjuk igénybe venni.
Amennyiben gázból kívánjuk az adott teljesítményt fedezni, először is váltsuk át a fűtési teljesítményigényt a gáz árazásánál használt fűtőértékre, ez 7001 x 3,6= 25204 MJ. A gáz jelenlegi ára 2.9 Ft, ez behelyettesítve 25204 MJ x 2.9 Ft = 73.092 Ft. Ez a számítás viszont így nem veszi figyelembe a gáz fűtőértékének a korrekcióját, ami miatt ez a végősszeg a valóságban még emelkedhet.
Ezekkel a leegyszerűsített számítási példákkal nem tudjuk megállapítani külön-külön minden egyes ingatlan hőszükségletét és ezáltal a fizetendő számla végösszegét, de az jól kimutatható, hogy egymáshoz viszonyítva klímával tudjuk elérni a legkedvezőbb fogyasztási értékeket. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen berendezés alkalmas fűtés mellett hűtési feladatot is ellátni, melyre a többi termék nem alkalmas. Így légkondit is szükséges melléjük telepíteni majd, ha hűteni is szeretnénk. (A példákban feltüntetett árak változhatnak.)
