2024. június 1. szombat. 8:43
Úgy látszik, hogy az Európai Unió intézményei politikai haláltusájukban még mindig képesek olyasmit tenni, amely ronthat az Oroszországgal való kapcsolatokon. Nem mintha a jelenlegi helyzet jó lenne, de az biztos, hogy minden olyan lépés, amely tovább lazítja a Kelettel való viszonyt, az ukrajnai háború után egy újabb megoldandó problémát jelent majd a normalizálás útján. Az EU intézményeinek pártösszetételei minden bizonnyal meg fognak változni a június 9-i európai parlamenti választások után, tehát érthető a jelenlegi testületek sietsége.
Az EU az utolsó rúgások egyikét éppen most tette meg, brutálisan felemelte az Oroszországból és Beloruszból származó egyes mezőgazdasági termények vámtételeit. Elsősorban a gabonafélékről, az olajos magvakról van szó. A cél, hogy ezeket a terményeket kiszorítsák az EU piacáról.
A látványpékség ehhez képest semmi. Az EU-ba irányuló fenti tételek az orosz mezőgazdasági termények teljes exportjának csak néhány százalékát teszik ki. Tehát ettől az intézkedéstől azt várni, hogy Putyin hatalma megrendül és Ukrajna megnyeri a háborút, aligha lehet. Ez már megint a balliberális brüsszeliták vágyvezérelt elképzeléseinek a kategóriájába tartozik.
Ugyanaz történik, mint az energiahordozók esetében, amikor az EU tagállamainak többsége úgy döntött, hogy leszakadnak az orosz ellátási rendszerről. Ebben Brüsszelnek persze segített az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása, de az érintett tagállamok is sokat tettek azért, hogy faképnél hagyják Moszkvát. Ez azonban nem ment egyik napról a másikra, így még most is részben igénylik, az amúgy nem kívánt, de pillanatnyilag nélkülözhetetlen orosz energiaforrásokat.
A Kreml lakója pedig hátradőlhet és kérhet egy kávét, mert az EU-ban el nem adott gázt és olajat, Kína és India felvásárolta. A megemelt uniós vámok miatt az EU-ban eladhatatlanná vált orosz gabonafélék is valószínűleg hasonló utat fognak bejárni.
Feltűnő azonban Brüsszel indoklása, hogy miért kellett az uniós behozatali vámokat felemelni. Az új vámok célja, az EU megfogalmazása szerint, hogy „megakadályozzák az EU piacának destabilizálódását, megvédjék az EU gazdálkodó közösségét és leállítsák azokat a bevételeket, amelyek finanszírozhatják Oroszország folyamatos agressziós háborúját Ukrajna ellen.”
Lehetetlen, hogy az EU központjában ne tudnák, hogy az eddig az Európába irányult orosz mezőgazdasági termékek árának a kiesése semmit sem fog változtatni Moszkva politikáján. Ami pedig az uniós mezőgazdaság piacának destabilizációját illeti, arra a vámmentességet élvező ukrán gabona jelenti a legnagyobb veszélyt.
Az EU ugyanis május közepén egy évvel meghosszabbította az ukrán mezőgazdasági termények, köztük a gabona és olajos magvak vámmentes behozatalát a közösség országaiba. Ez katasztrófát jelent az uniós gazdáknak. Milyen érdekes, pont azok az ukrán termények élveznek az EU határán vámmentességet, amelyeknek Brüsszel Oroszországból való behozatalát meg szeretné szüntetni.
Már sokszor elmondtuk, de nem lehet elégszer, hogy az ukrán gabona génkezelt, ezért egészségtelen, az előállítási költsége – többek között az alacsony üzemanyagárak és bérek miatt – lényegesen kisebb, mint az EU-ban, éppen ezért letarolja az európai piacot. Láttuk az európai gazdák elkeseredett tűntetéseit az ukrán gabona dömpingje ellen. Valahogy az ő hangjukat nem hallották meg Brüsszelben.
Ezek szerint az uniós mezőgazdaság piacát csak az orosz gabona destabilizálhatja, az ukrán gabonának semmi köze hozzá.
A szerző főmunkatárs
