A protonpumpa-gátlók (PPI) olyan gyógyszerek, amelyek megakadályozzák, hogy a gyomor savat termeljen, és ezáltal megemelik a gyomornedv pH-szintjét. Ez segíthet az olyan egészségügyi problémákon, mint a vérző fekélyek és a nyelőcsőgyulladás.
A PPI-knek általában kevés mellékhatása van, és biztonságosnak tekinthetők.
Ezeknek a gyógyszereknek az eladása óriási mértékben megnőtt azóta, hogy az 1980-as évek végén először engedélyezték a használatukat. Ma Norvégiában évente több mint 600 000 embernek írnak fel ilyen gyógyszereket.
Az utóbbi években azonban számos olyan tanulmány született, amely arra utal, hogy a PPI-kkel kapcsolatban még mindig lehetnek problémák, különösen a hosszú távú használat esetén.
A tanulmányok kimutatták például, hogy a PPI-ket szedőknél nagyobb a csontritkulás, a bélfertőzések, a tüdőfertőzések, a gyomorrák, a szív- és érrendszeri betegségek, a demencia és a korai halálozás kockázata.
A tanulmányok ellentmondásosak
A lehetséges mellékhatások listája riasztónak tűnhet. A kép azonban korántsem egyértelmű. Vannak olyan tanulmányok is, amelyek nem találtak összefüggést olyan betegségekkel, mint például a demencia.
Egy amerikai veteránok körében nemrégiben végzett vizsgálat nem mutatott ki jelentős kapcsolatot a PPI-k használata és a rettegett betegségek egyikének kockázata között sem.
Veszélyesek tehát a protonpumpa-gátlók vagy sem?
Reidar Fossmark professzor a Norvég Tudományos és Technológiai Egyetemről (NTNU) és kollégái jelenleg a PPI használatát tanulmányozzák.
Elmagyarázza, miért olyan nehéz végleges válaszokat kapni. És hogy miért lehet még mindig okunk feltételezni, hogy a protonpumpa-gátlók nem is olyan ártalmatlanok, mint azt először gondolták.
A probléma egyszerűen abban rejlik, hogy hogyan vizsgáljuk a gyógyszerek káros hatásait.
Amikor egy gyógyszert engedélyeztetni akarnak, a gyógyszergyártónak dokumentálnia kell, hogy a gyógyszer hatékony és nem káros.
Ez a dokumentáció olyan emberkísérletekből származik, amelyekben egyes résztvevők megkapták a gyógyszert, míg mások placebót kaptak. Ez az orvosi kutatás arany standardja.
Az ilyen kísérletek azonban gyakran rövid ideig tartanak – jellemzően néhány hétig vagy hónapig.
Mi van akkor, ha tudni szeretné, hogy a gyógyszernek vannak-e negatív hosszú távú hatásai? Nem etikus és nem praktikus olyan egyéves kísérleteket végezni, amelyekben véletlenszerűen kiválasztott betegek egy csoportjának kell a gyógyszereket szednie.
Ehelyett a kutatóknak megfigyeléses vizsgálatokat kell végezniük.
Tanulmányok dzsungele
Az ilyen tanulmányokban azt vizsgálják, hogy mi történik a gyógyszert szedő emberek egészségével az idő múlásával, azokhoz képest, akik nem használják a gyógyszert. Ez lehetővé teszi számukra, hogy kapcsolatot találjanak a gyógyszerek és a később megjelenő állapotok között.
Pontosan az ilyen tanulmányok mutatták ki, hogy a PPI-ket használó emberek gyakrabban kapnak meg bizonyos betegségeket.
„Tanulmányok dzsungele számolt be a PPI-k és a legkülönfélébb betegségek közötti összefüggésekről” – mondja Fossmark.
A probléma az, hogy nem tudjuk, hogy a tabletták okozták-e ezeket a betegségeket.
A nehéz társadalmi és gazdasági helyzet például növelheti mind a dohányzás, mind a helytelen táplálkozás kockázatát. Az Ön étrendje növelheti az elhízás kockázatát, és mind az elhízás, mind a dohányzás növeli a különböző betegségek, például a szívbetegségek és a refluxbetegség kockázatát – amelyeket viszont PPI-kkel kezelnek.
Ha tehát PPI-t használ, és végül szívproblémái lesznek – a gyógyszerek okozták? Vagy az elhízás vagy a dohányzás? Vagy lehettek más életmódbeli tényezők is, amelyeket még nem is rögzítettünk, vagy nem is gondoltunk rájuk?
Fossmark szerint elég valószínű, hogy azok, akik csoportosan szednek PPI-ket, rosszabb egészségi állapotban vannak, mint azok, akik nem szednek, és a megfigyeléses vizsgálatokban nehéz lehet kiigazítani ezeket az egyéb körülményeket.
Az általa és kollégái által 2019-ben végzett áttekintésben arra a következtetésre jutottak, hogy a PPI-k és a csontritkulás, valamint a csonttörések közötti nyilvánvaló kapcsolat valószínűleg ilyen egyéb tényezőknek köszönhető.
„Nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, hogy a protonpumpa-gátlók hosszú távú használata betegséget okoz-e” – mondja Guttorm Raknes, az észak-norvégiai Regionális Gyógyszerinformációs Központ (RELIS) vezető orvosa.
Ő és kollégája, Trude Giverhaug 2020-ban írt egy tanulmányt a PPI-kkel kapcsolatos problémákról (link norvég nyelven).
A bizonytalanságok ellenére Raknes azonban továbbra is úgy véli, hogy van okunk feltételezni, hogy a tabletták árthatnak, és hogy a folyamatos használatot lehetőség szerint kerülni kell.
Egyes esetekben a megfigyeléses vizsgálatokból származó összefüggések ugyanabba az irányba mutatnak, mint más típusú vizsgálatok, például állatokon vagy emberi sejteken végzett vizsgálatok eredményei.
Ez a helyzet a PPI-k és a gyomorrák közötti kapcsolat esetében.
Amikor a gyomornedv kevésbé savas, a szervezet a gasztrin nevű anyag termelésével reagál. Tanulmányok kimutatták, hogy a gasztrin magas szintje összefügg a gyomorrákkal. Vannak olyan sejteken végzett vizsgálatok, amelyek megmutatják, hogyan történhet ez, és olyan kísérletek is, amelyek azt bizonyítják, hogy a magas gasztrinszint rákot okoz állatokban.
„Ezért egy kicsit több hitelt adhatunk annak az elképzelésnek, hogy a protonpumpa-gátlók valóban növelhetik a gyomorrák kockázatát” – mondja Fossmark.
Ugyanakkor megjegyzi, hogy a PPI-kezelés fontos a nyelőcsőrák megelőzésében egyes betegeknél. Egyesek számára a gyógyszer abbahagyásának veszélye egyértelműen nagyobb, mint a szedés kockázata.
Ami a demenciával való kapcsolatot illeti, még mindig sok a bizonytalanság. A vizsgálatok olyan mechanizmusokat tártak fel, amelyek arra utalnak, hogy a PPI demenciát okozhat. A megfigyeléses vizsgálatok eredményei azonban vegyesek. Egyesek nem mutattak ki kapcsolatot, míg mások, például egy 2023-as dán tanulmány, a PPI-ket a demenciával hozzák összefüggésbe.
Ostobaság azt hinni, hogy az olyan biológiai funkciókat, mint a gyomorsavtermelés, következmények nélkül meg lehet szüntetni – írta Helge Waldum és Tom Martinsen az NTNU-tól a Dagens Medisin 2023-ban (link norvég nyelven).
„A gyomorban lévő baktériumok mennyisége valószínűleg ezerszeresére nő, amikor a gyomorsavat eltávolítják” – mondja Fossmark.
Elmagyarázza, hogy ez viszont a vékonybélben baktériumok túlszaporodásához és a bélflóra megváltozásához vezethet egészen a végbélig.
A legújabb kutatási eredmények arra utaltak, hogy a mikroorganizmusok és az olyan fertőző ágensek, mint a prionok, nagyobb szerepet játszhatnak az olyan betegségekben, mint gondoltuk, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és az ALS.
Ha ez így van, talán a gyomorsav még fontosabb lehet, mint gondoltuk?
A kutatások szerint például a Parkinson-kórt az okozhatja, hogy a mikroorganizmusok a vagus-idegen – a bél és a fej közötti erős idegkapcsolaton keresztül – az agyba jutnak.
„Érdekes módon kimutatták, hogy azoknál a betegeknél, akiknek a vagus ideget elvágták, kisebb a Parkinson-kór kialakulásának kockázata” – mondja.
Az ilyen eredmények azt jelzik, hogy további kutatásokra van szükség annak kiderítésére, hogy milyen következményei lehetnek a gyomorsavtermelés gátlásának.
Ugyanakkor nagyon fontos megjegyezni, hogy az állat- és sejtkísérletek eredményei nem feltétlenül vonatkoznak az emberekre.
A ma rendelkezésre álló ismereteink – több évtizedes világszintű használat után – azt mutatják, hogy a protonpumpa-gátlók meglehetősen biztonságos gyógyszerek.
