Beethoven hallásvesztése, amely negyvenéves korára teljes süketséghez vezetett, évszázadok óta sok vitát váltott ki. Mindenféle okot felvetettek, többek között a hangos zenének való kitettséget, a lupuszt és a szifiliszt, de a legújabb kutatás szerint a zenetörténet legnagyobb szimfóniái mögött álló férfi ólommérgezés miatt süketült meg.
A volt zeneszerző két hajfürtjének elemzése a normálisnál mintegy 90-szer magasabb ólomszintet mutatott ki.
Bár a 18. század végén és a 19. század elején az emberek többféle módon is érintkezhettek a halálos fémmel, többek között a parókák púderezéséhez használt fehér ólom formájában, a kutatók elmélete szerint valójában az volt a hibás, amit evett és ivott.
A Clinical Chemistry című folyóiratban a szerzők úgy érveltek, hogy „az ólomnak való kitettség javasolt elsődleges forrásai közé tartozik a szilvás bor, a táplálkozási tényezők és az orvosi kezelések”.
Az említett „étrendi tényező” a Beethoven által fogyasztott édesvízi hal volt. A társszerző Nader Rifai, a Harvard Medical School munkatársa a The Timesnak elmondta: „Köztudottan sok halat evett, és a Duna abban az időben nagyon erősen szennyezett volt az ipar miatt.”
Rifai szerint azonban Beethoven étrendjének folyékony része is szerepet játszhatott a halláskárosodásában: „A feljegyzésekből kiderül, hogy több orvosa is figyelmeztette, hogy csökkentse a borfogyasztást.”
Míg a modern borivóknak nem kell aggódniuk az ólom jelenléte miatt az esti (vagy reggeli) kortyukban, a Beethoven által akkoriban fogyasztott borok nagy része „szilvás” volt.
Az ólom borokhoz való hozzáadásának gyakorlata az ókori rómaiakhoz, sőt valószínűleg még az ókori egyiptomiakhoz is visszanyúlik. A hírhedten mérgező fém hozzáadása állítólag megédesítette az italt, kevésbé agresszívvá tette a tanninokat, és segített a tartósításban.
„Egy másik dolog, amit tesz, hogy eltávolítja a zavarosságot a pohárból: kellemesebbnek tűnik” – magyarázta Rifai.
Sajnos, míg az ólom minden bizonnyal jótékony hatással lehetett a borra, az ivóra éppen ellenkező hatást gyakorolt, ami gyomorfájást, fejfájást és végül halált eredményezett. A Harvard kutatói nem hiszik, hogy a bor az, ami végül megölte Beethovent 1827-ben, 56 éves korában, de a hallásától megfosztotta.
„Ez az ember az emberiség által alkotott egyik legszebb zenét hozta létre – mondta Rifai. – Hihetetlenül tragikus volt, hogy nem hallhatta ezt a fenséges zenét, amit alkotott.”
