A budapesti intézmény a székelyföldi városban nyitotta meg örökségpont-hálózatának első bázisát, mely a Néprajzi Múzeum kihelyezett irodájaként működik.
A város sétálóutcáján található Etnospot kiemelt célja, hogy a múzeum kultúrstratégiai küldetéséhez kapcsolódva hatékony kulturális, oktatási és turisztikai együttműködések jöhessenek létre a helyi közösségekkel. További célja a fővárosi múzeum kiállításaihoz, gyűjteményéhez kötődő ismeretközvetítés, a néprajzi ismeretek átadása élménygazdag módszerek révén, kihelyezett családi- és gyermekfoglalkozásokon.
Závogyán Magdolna megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a XXI. század etnográfiája nem az asztalfiókhoz és az archívumokhoz, hanem az élő hagyományokhoz, az élményalapú ismeretátadáshoz vezethet.
„Napjainkban a budapesti Néprajzi Múzeum immár a világ egyik legkiemelkedőbb etnográfiai fellegváraként működik, és néhány napja a világ legrangosabb ingatlanfejlesztési pályázatán a világ legjobb középületének választották” – idézte fel. Az intézmény felelősen végzi kultúrstratégiai misszióját, mellyel hozzájárul a nemzeti szellemi és tárgyi örökség megőrzéséhez és gyarapításához – mondta.
A kulturális intézményeknek ma nehezített terepen kell helytállni, mivel a globális folyamatok nem az értékközvetítést, az identitás megőrzését célzó közösségépítést szolgálják. Ez hatványozottan igaz a XXI. század néprajzi közgyűjteményeire – közölte az államtitkár az életkörülmények rohamos átalakulására, a kulturális és fogyasztási igények hangsúlyainak eltolódására utalva, amely „paradigmaváltásra, útkeresésre készteti” a szakembereket.
„A láthatatlan hídon most megindul a forgalom, múlt, jelen, jövő, anyaország, Kárpát-haza, élmény, tanulás és tudományos munka között” – fejtette ki az örökségpontra utalva Závogyán Magdolna. Aláhúzta: ez a forgalom korántsem egyirányú, a székelyföldi szakemberek tudása és tapasztalata is gazdagítja a budapesti kollégák szemléletét, ismertanyagát.
Kifejtette: a csíkszeredai iroda „hagyománytiszteleten alapuló bátor újítás, a jövőnk záloga”, amely összeköti a néprajztudomány és a közösségi művelődés szakembereit. Megköszönte a helyiek nyitottságát, és azt kívánta, hogy a létesítmény „a nemzeti és egyetemes kultúra, az összetartozás otthonává váljon”.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy a múzeumok a legféltettebb kincseinket őrzik, és a mi küldetésünk, hogy a ránk bízott kincset a legkorszerűbb tudományos eszközökkel fenntartsuk, továbbadjuk. Aláhúzta: az örökségpontokra épp azért van szükség, hogy a továbbadás a lehető legszínvonalasabban és a közönség idényei szerint történjen.
Elmondta: a Néprajzi Múzeumnak számos kapcsolata van székelyföldi múzeumokkal, és idén is nyílik egy nagyszabású kiállítás eddig soha nem tapasztalt összefogás révén. „Székelyföldi magyar vonatkozású múzeumok először fognak érdemben bemutatkozni Budapesten saját gyűjteményükből válogatott anyaggal” – mondta. A székely identitást is bemutató tárlat október 14-én nyílik.
Kitért arra is, hogy a múzeumban szeptemberben nyílik meg minden idők legnagyobb állandó néprajzi kiállítása, amelyben a Székelyföld tematika, az erdélyi kultúra „hatalmas értéket képviselve jelenik meg”.
Hangsúlyozta: a kapcsolat nem egyirányú, nem csak Budapestről érkezik a tudás Csíkszeredába, hanem „kölcsönösségen alapuló együttműködésről” van szó. „Tanulni, inspirálódni akarunk, meg akarjuk ismerni a csíkszeredaiak, a székelyföldiek véleményét, mire kíváncsiak, miben tudjuk segíteni őket” – mondta az igazgató az oktatás és turisztika területeire is utalva. Közölte: az örökséghálózat további pontjait nyitják meg magyar nyelvterületen.
Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere „izgalmas pontnak” nevezte az új irodát, és örömének adott hangot, hogy Csíkszereda lehet az első, ahol ilyen nyílik. Hangsúlyozta, hogy ezáltal a Csíki Székely Múzeumban lévő tudásanyag is része a nagy magyar múzeumi programoknak.
