A tárcavezető az angolai kollégájával, Téte Antónióval közös sajtótájékoztatóján aláhúzta, hogy Európa jelenleg rendkívül kritikus időszakban van, ugyanis a korábban a béke szigetének tartott kontinenst ma „háborús hisztéria” uralja, világháborús készülődés figyelhető meg a politikai folyamatokban.
Ennek kapcsán ugyanakkor kiemelte, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus nemcsak Európának, hanem az egész világnak, így Afrikának is óriási károkat okozott már eddig is, és ekként az eszkaláció kockázata sem csak regionális, hanem egyenesen globális veszélyt jelent.
„A háborús őrület egyre inkább elszabadul, ezért most a béketábor hangjára minden eddiginél nagyobb szükségünk van. Ezért is becsüljük nagyra a józan ész Afrikából érkező hangjait, s ezért becsüljük nagyra azokat az afrikai államokat, amelyek egyértelműen, nyíltan és őszintén kiállnak a béke ügye mellett” – szögezte le.
Majd rámutatott, hogy Afrikának az elmúlt évtizedekben számos olyan kihívással kellett szembenéznie, amelyek a békét veszélyeztették. „Ezért érdemes az afrikaiakra figyelnünk akkor, mikor arról beszélnek, hogy minden fegyveres konfliktusnak, minden háborúnak a vége a tárgyalóasztalnál van” – mondta.
Objektum doboz
„És figyelnünk kell az afrikaiakra akkor, amikor arról beszélnek, hogy egy háború kapcsán minél később kezdünk tárgyalásokat, annál többen halnak meg, és annál nagyobb lesz a pusztítás” – tette hozzá.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háborúnak láthatólag nincs megoldása a csatatéren, ott csak halottak vannak és pusztítás, így a konfliktus rendezése nem is képzelhető el fegyverszállításokkal, ezek csak meghosszabbítják a harcokat.
„Ezt a háborút csakis béketárgyalásokkal és tűzszünettel lehet lezárni. Arról nem is beszélve, hogy ez a háború micsoda kárt okozott az egész világnak az energiaárak emelkedése, a háborús infláció képében, vagy az élelmiszerbiztonság tekintetében” – figyelmeztetett.
„Így Európának és Afrikának egyszerre érdeke, hogy Ukrajnában minél előbb vége legyen a háborúnak, az európai és az afrikai embereknek egyszerre érdeke, hogy ez a világháborús őrület, amely kirajzolódni látszik Európában, minél előbb véget érjen” – fűzte hozzá.
„Mondhatnám azt is, hogy európai parlamenti választásoknak soha nem volt még akkora jelentősége Európán kívül, az egész világon, így Afrikában is, mint majd most, hétvégén” – folytatta.
A miniszter ezután kitért a migráció kérdésére is, amelyben szavai szerint ugyancsak egyetértés van a két ország között. Kiemelte, hogy Afrika lakossága a következő húsz évben 750 millióval fog nőni, ennyi embernek kell munkahelyet, oktatás, egészségügyi ellátást, tiszta ivóvizet biztosítani.
„Ha mindez nem sikerül, akkor vagy minden idők egyik legszörnyűbb humanitárius katasztrófáját fogjuk megélni, vagy minden idők legnagyobb migrációs nyomásával kell szembenéznie az európai kontinensnek” – vélekedett.
Ezért – mint hangsúlyozta – átfogó afrikai fejlesztési stratégiára lenne szükség az Európai Unió részéről, hogy meg lehessen akadályozni a kezelhetetlen migrációs nyomást a következő időszakban, a kormány pedig a júliusban kezdődő soros magyar elnökség alatt készen áll ezt előmozdítani.
„Ennek egyik első lépéseként június 18-án miniszter úrral ketten fogjuk elnökölni Angolában az Európai Unió és a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség együttes miniszteri tanácsülését” – tájékoztatott.
Végezetül pedig arról is beszámolt, hogy angolai hivatali partnere több, az országában már jelen is lévő vagy ottani piacra lépésre készülő magyar vállalat vezetőjével találkozni fog a nap folyamán.
„És örülünk annak, hogy a magyar ösztöndíjprogram továbbra is népszerű Angolában, ezért is írtuk alá a folytatásról szóló megállapodást. Minden évben ötven ösztöndíjat adunk az angolai diákoknak, s idén is több mint 870-en jelentkeztek, ami jó hír” – tudatta.
