Németországban minden választás előtt megjelenik az interneten az úgynevezett Wahl-O-Mat, azaz egy nagyon hasznos program, amivel az érdeklődő választók különféle aktuális kérdésekben tájékozódásképpen összehasonlíthatják a választáson induló pártok álláspontjait. Most, amikor az Európai Parlamentbe harmincöt párt, illetve pártocska szeretne bejutni, egy ilyen szoftver komoly segítséget jelenthet a döntéshozatalban.
Harmincnyolc tézisről lehet nyilatkozni, azaz lehet egyetérteni, elutasítani vagy semlegesnek maradni. Súlyozásra is lehetőség van, a szubjektíven fontos témák jelentőségét a végén megduplázhatja az ember. Az eredmény százalékos kimutatás formájában jelenik meg, ami elárulja, hogy az érdeklődő saját véleménye mennyire egyezik a különféle pártok álláspontjával. Csak kósza gondolatként fut át az agyamon, hogy az előzőekben megadott politikai vélemény valamilyen adatbázist fog gazdagítani, esetleg beazonosíthatóan. Persze az ilyesfajta kósza gondolatokat az ember egészséges önvédelemből elhessegeti magától.
Mivel az utóbbi időben a nyakunkba zúdult a mesterséges intelligencia (MI) – leggyakrabban a ChatGPT formájában –, nem kellett sokáig várni ahhoz, hogy valakinek eszébe jusson: vajon a ChatGPT mit választana? Melyik pártot juttatná az EP-be?
Aki erre a választ kereste, és a Chat GPT-t rászabadította a Wahl-O-Matra, az egy a játékelméletekre specializált frankfurti gazdaságelmélet-professzor, Christian Rieck volt, aki YouTube-csatornáján már több százezer hallgatónak tart virtuális előadásokat. Legutóbbi könyve, a „ChatGPT-vel csalni” nemrég jelent meg.
Nos az eredmény egyértelmű: a németországi ChatGPT a komolyan vehető pártok közül a Zöldek véleményét részesíti előnyben, őket juttatná a parlamentbe. A ChatGPT véleménye 84 százalékban a Zöldekével egyezik. A legelutasítottabb természetesen az AfD 17 százalékkal. Rieck nem érte be ennyivel, tudni szerette volna, hogy ha az MI-t arra utasítja, hogy töltse ki a kérdőívet egy AfD-s választó fejével „gondolkodva”, akkor vajon képes-e erre? Képes volt. Ez esetben az AfD-hez közel álló válaszok kerültek többségbe és a sor végén a Zöldek voltak. Ugyanezt CSU-„fejjel” úgy válogatta, hogy a CDU/CSU-hoz közel álló vélemények uralták a terepet. Azaz az MI nagyon is képes az összes oldal bőrébe bújni, ha erre utasítják, mert megvannak az információi.
De miért dönt a mesterséges intelligencia utasítások nélkül, azaz „saját kútfőből” (?) a Zöldek mellett? Ami az MI etikai oldalát illeti, a politikai alkalmazásokban a modellek döntéseinek átláthatónak, érthetőnek és igazságosnak kell(ene) lenniük.
A Zöldek számára kedvező eredményt Rieck több tényezőre vezeti vissza. Például a folyamat befolyásolhatóságára. (Machine Bias). A MI – az emberi tájékozódáshoz hasonlóan – átveszi mindazt, ami a „tudomására” jut. Mégpedig onnan, ahonnan informálódik. Ha a források nem objektívek, és bizonyos dolgokat gyakran ismételgetnek akkor az MI következtetése is ehhez igazodik. Különösen igaz ez az egyik kedvenc forrás, a német Wikipedia társadalomtudományi és politikai részeire, ami mindennek mondható, csak semlegesnek nem. Ugyanis a Wikipédia hierarchikus rendszerét egy kis létszámú NATO-barát, progresszív, balliberális és klímakérdésekben zöld álláspontot képviselő kemény mag uralja.
A második faktor a modell romlása (Model Decay). Különféle MI-rendszerek kimenetei visszakerülnek a rendszerbe, így fokozottabb elfogultsághoz és polarizációhoz vezethetnek. Politikai összefüggésben az ilyesfajta visszacsatolási hurkok befolyásolhatják a közvéleményt és destabilizálhatják a politikai irányzatokat. Harmadik tényezőként a koncepció sodródását (Concept Drift) említi a szimpatikus frankfurti professzor. A politikában ezek az összefüggések új politikai mozgalmak, jogszabályi változások vagy társadalmi fejlemények miatt változhatnak. Az elavult fogalmakon alapuló modell nem fogja helyesen befogadni ezeket az új dinamikákat, és így pontatlan vagy irreleváns előrejelzéseket fogalmazhat meg.
Nemcsak ChatGPT hanem más modellek is balra hajlanak. Egy müncheni kommunikációs ügynökség másfajta MI-ket tesztelt, de az eredményeik nagyon hasonlók voltak. A modellek leginkább a centrumtól balra lévő pártokkal voltak összhangban, és a Zöldek minden esetben, azaz a Bundestag vonatkozásában is a legerősebb pártnak bizonyultak. A Zöldek vezetője már gyorsan el is kezdett az MI-re hivatkozni, hogy lám-lám az „objektív” ChatGPT is progresszív és a baloldali zöldpolitikát kedveli.
Ha ez így megy tovább, valóban bekövetkezhet az, amit Klaus Schwab már 2017-ben egy hipotetikus kérdés formájában megfogalmazott: vajon elképzelhető-e egy olyan világ, amelyben már választásokra sem lesz szükség mert a mesterséges intelligencia minden kétséget kizáróan meg tudja jósolni a választások eredményét? Ma, mindössze nyolc évvel később ez a kérdés majdnem eldöntöttnek tűnik. Egyrészt sok pénzt lehetne megspórolni, hiszen nemcsak a választást, hanem a választási kampányt is el lehet hagyni.
Másrészt az ember előre tudja az eredményt: győzni mindig a progresszíven vörös-zöldek fognak.
A szerző Svájcban élő magyar fogorvos
