Hogyan hat a munkánk a demencia kialakulására?

Egy új tanulmány szerint a rutinszerű munkát végzők, mint például a postai kézbesítők és a közúti munkások 66 százalékkal nagyobb eséllyel rendelkeznek a kognitív hanyatlásra és 37 százalékkal nagyobb eséllyel a demenciára.

A kutatók több mint 7000 norvégiai ember adatait elemezték, és megtudták, hogy a 30-as, 40-es, 50-es és 60-as éveikben szellemileg stimuláló munkát végző embereknél kisebb volt a valószínűsége annak, hogy 70-es éveikben kognitív hanyatlás következik be.

„Ha használja az agyát, nem fogja elveszíteni a memóriáját” – mondta Dorene M. Rentz, PsyD, a Harvard Medical School neurológia professzora.

A szellemi stimulációt igénylő munkák, beleértve az oktatási és mérnöki munkákat is, segíthetnek a kognitív tartalékok kialakításában, amelyek védelmet nyújtanak a kognitív hanyatlás ellen. Ez a tartalék lehetővé teheti az emberek számára, hogy alkalmazkodjanak az Alzheimer-kórral összefüggő agyi változásokhoz, és potenciálisan késleltesse vagy elkerülje a demencia tüneteinek megjelenését.

„Az egész elképzelés lényege, hogy vannak olyan extra neuronális kapcsolatok vagy pályák, amelyeket az agy egy feladat elvégzéséhez használ. Ha további agyi hálózatokkal rendelkezünk, és az egyik nem működik, akkor átmegy és keres egy másikat annak érdekében, hogy a feladatot megfelelően el tudja végezni” – mondta Rentz.

Az új tanulmány azt sugallja, hogy a szellemileg kihívást jelentő munkák segíthetnek a kognitív tartalékok kialakításában, de ez nem jelenti azt, hogy a fizikai munkát végzők vagy a nyugdíjasok szerencsétlenek.

„Tanulmányunk azt mutatja, hogy soha nem túl késő – vagy időpocsékolás – elkezdeni valami új dolgot tanulni. Az élet későbbi szakaszában minden kognitívan megterhelő tevékenység hozzájárul a kognitív tartalékok erősítéséhez” – mondta Dr. Trine Holt Edwin, az új tanulmány egyik szerzője, az Oslói Egyetemi Kórház öregkori orvostudományi kutatója.

A munka nem az egyetlen megoldás az agy védelmére. Az olyan tevékenységek, mint például a hangszeren való tanulás, a táncórák, az olvasás, az írás vagy a szó- és matematikai rejtvények megoldása mind segíthetnek az agy serkentésében.

„Az ideális körülmény az, hogy egész életünk során stimuláljuk és építjük ezeket a hálózatokat” – mondta Michael Rosenbloom, MD, FAAN, a neurológia docense és a UW Medicine memória- és agyi wellness központjának viselkedési neurológusa.

Még a felsőfokú végzettség sem védi meg teljesen az agyat, ha nem veszünk részt folyamatosan „intellektuálisan stimuláló” tevékenységekben, tette hozzá Rosenbloom.

A mentális stimuláció mellett a fizikai aktivitás, az egészséges táplálkozás, valamint a fizikai és mentális egészségre való odafigyelés is kulcsfontosságú. A kutatók a társadalmi elszigeteltséget a demencia közel 50 százalékkal megnövekedett kockázatával hozták összefüggésbe, ezért az életkor előrehaladtával elengedhetetlen a társas kapcsolatok fenntartása.

„Többről van szó, mint csupán stimuláló tevékenységekről; az agyműködés optimalizálásához mindezekre az összetevőkre is szükség van” – mondta Rentz.

Elolvasom a cikket