Egy korábbi, 2016-os, szintén amerikai kísérlet során a hasnyálmirigyben lévő sejtek egy csoportja elkezdett inzulint és amilázt is termelni. Normális esetben az egerekben és emberekben a vércukorszintet szabályozó hormont, az inzulint a béta-sejtek termelik, míg az amilázt, egy emésztést elősegítő enzimet az acináris sejtek. Az acináris és a béta-sejtek funkciói nagyon különbözőek, így első látásra nem volt semmi értelme annak, hogy a sejtcsoport a kettő kombinációját termelje – mondták akkor a kutatók.
A további kutatások során beigazolódott, hogy a kutatócsapat valóban a Szent Grálra bukkant. Mostani tanulmányukban azt mutatták be, hogy egy FAK-gátló gyógyszer, amelyet eredetileg rákos betegségek kezelésében vizsgáltak, az acináris sejteket úgynevezett ADIP sejtekké alakította át, amely segített szabályozni a vércukorszintet cukorbeteg egerekben és főemlősökben. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy cukorbetegeknél a FAK-gátlók alkalmazása új utat jelenthet az inzulinpótló terápiák helyettesítésére. Akár már egyetlen kezelés hosszú heteken át képes lehet helyettesíteni a kívülről beadott inzulininjekciót.
