A legtöbben azonban nem fogyasztják el az ajánlott napi mennyiséget, és sokan vannak olyanok is, akik csak fagyasztott élelmiszerek vagy konzerv formájában veszik magukhoz a zöldségeket. A Science Alert annak járt utána, hogy megfelelő pótlást jelentenek-e ezek.
A friss termékeket gyakran úgy hirdetik, mint ha azok lennének a legtáplálóbbak, de ez nem feltétlenül igaz. A tápanyag szintje ugyanis csökkenhet azon idő alatt, míg a termelőtől a konyhánkig jut a zöldség. A fagyasztott zöldségekben azonban bizonyos tápanyagok, például C- és E-vitamin szintje magasabb lehet, mivel a betakarítás időpontjához nagyon közel kerülnek lefagyasztásra. A szállítás és tárolás eltérései ezt kis mértékben befolyásolhatják.
Az ásványi anyagok, például a kalcium, a vas és a magnézium hasonló szinten maradnak a fagyasztott termékekben, mint a friss zöldségekben.
A fagyasztott zöldségek és gyümölcsök másik előnye, hogy csökkentheti az élelmiszer-pazarlást, mivel jobban felmérhető, mennyit eszünk meg az adott étkezés során. Amellett, hogy a szupermarketben vásárol fagyasztott gyümölcsöt vagy zöldséget, az otthoni terményt is lefagyasztható, ha túl sok nőtt a kertben, vagy épp feltankolt az akciós terményekből.
A fagyasztás előtti gyors blansírozás javíthatja a termék biztonságát és minőségét. Ilyenkor az ételt rövid időre forrásban lévő vízbe merítik, vagy rövid ideig párolják. Az egyetlen negatívum, hogy a fagyasztott zöldségek nem alkalmasak salátákhoz, sülve vagy párolva azonban simán fogyaszthatók.
Nem tekinthetők rossz pótlásnak a konzervált zöldségek, vagy gyümölcsök sem, a főzési folyamat miatt azonban a hőérzékeny tápanyagok, például a C-vitamin szintje kissé csökken a friss termékekhez képest. Az erjedés viszont ezt leszámítva nagyrészt megtartja a friss zöldségekben lévő vitaminokat és ásványi anyagokat.
