MH/MTI
2024. június 4. kedd. 23:23
Frissítve: 2024. június 4. 23:27
Navracsics Tibor a helyi színházban tartott eseményen arról beszélt, ez a viselkedés nem jellemző az Európa Unió egészére és különösen az Európai Bizottságra. A fideszes politikus a Krím 2014-es orosz annektálását felhozva példaként kifejtette, ekkor az unió és a bizottság reakciója még az eredeti küldetésének megfelelő reakció volt, azaz azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaztak, csillapítani próbálták a konfliktust, és stabilizálni próbálták az unió keleti határvidékét.
A mostani, 2022-es reakció szöges ellentétben áll az Európai Unió eredeti küldetésével, „az Európai Bizottság gyakorlatilag a legmilitánsabb módon mozgósít, a tagállamokat hergeli, lépteti be a közös felelősségvállalásba és fegyverkezési hajszába”, de eddig egyetlen béke- vagy fegyverszüneti kezdeményezést nem lehetett hallani az unió egyetlen intézményétől sem – vélekedett Navracsics Tibor.
Megjegyezte, a békepártiság gyakorlatilag „szalonképtelenné” vált Európában, aki ezt képviseli, az „oroszbarát, és ki kell közösíteni”, Magyarországnak a béketárgyalásokat és az azonnali tűzszünetet szorgalmazó következetes hozzáállása miatt szankciókkal kell szembenéznie.
„Ez egy nagyon veszélyes tendencia, mert ha így haladunk tovább, akkor eszkalálódni fog az orosz–ukrán háború” – fogalmazott a tárcavezető, felidézve az első és a második világháború kitörését. Mint elmondta, ebben a témában az Európai Bizottság nem jár el felelősségteljesen, az EU pedig ahelyett, hogy a béke felé terelné részben a tagállami kormányokat, részben pedig a hadban álló feleket, a háború újabb és újabb fejezetei felé viszi a kontinenst.
„Az egyetlen megoldás az azonnali fegyverszünet és a béke” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, nem szabad megengedni, hogy a háború vonzó alternatívává váljon Európában.
Kelemen Hunor ezzel kapcsolatban arról beszélt, a magyarok a nagy vesztesei a 20. századi háborúknak, ezt a 21. században talán nem kellene megismételni.
Az európai államok elkezdték fejleszteni hadiiparukat, ebbe egy esetleges konfliktus is bele lehet kódolva – fejtegette az RMDSZ elnöke. Kitért arra, pártállástól függetlenül minden közéleti szereplőnek azért kell tennie, hogy megmaradjon a béke, és nem szabad engedni, hogy a kelet-európai térség egyetlen állama is belekeveredjen a háborúba.
Ezeknek az államoknak, például Romániának, Magyarországnak vagy Lengyelországnak abban kell érdekeltnek lenniük, hogy legyen köztük és Oroszország között egy „stratégiai mélység”, egy semleges Ukrajna, illetve ne legyenek közvetlenül határosak Oroszországgal – fogalmazott Kelemen Hunor, hozzátéve, ennek a köztes zónának a létrehozását és fenntartását történelmi példák is alátámasztják.
