MH/MTI
2024. június 4. kedd. 12:27
Potápi Árpád János kiemelte: nem csak vesztes háborúk, levert forradalmak szerepelnek Magyarország történelmében, hiszen „minden nehézség ellenére itt vagyunk a Kárpát-medence legnagyobb” népeként, és „olyan sikereink vannak az elmúlt 104, de főleg az elmúlt 14 évben, amelyekre méltán lehetünk büszkék”.
A kulturális és sportsikerek között említette a magyar tudósok, köztük a Nobel-díjasok sikereit, a futballválogatott eredményeit és az olimpiai bajnokokat.
A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Potápi Árpád János azt is mondta: az elmúlt 14 év nemzetpolitikájának köszönhetően ma talán egységesebb a magyar nemzet, mint 2010 előtt vagy valaha is volt.
Potápi Árpád János felidézte: 1920. június 4-én 16 óra 32 perckor írta alá a két magyar követ Trianonban a békeszerződést, amellyel Magyarország – a horvát–magyar államszövetséget tekintve – elveszítette területének 71 százalékát, az erdeinek közel 90 százalékát, a gyárainak és a vasútvonalainak több mint a felét.
A létrejött, csonka államot az államtitkár olyan beteg emberhez hasonlította, akinek csak egy lába, egy karja és a szíve maradt meg.
Az 1920 és még inkább a 1990 utáni kormányok számára az volt a kérdés, hogy életben lehet-e tartani ezt a „roncsot”, de „de mivel a szíve megmaradt”, volt remény.
Felidézte: 2010-ben, már mielőtt a Fidesz–KDNP átvette volna a kormányzást, az új parlament elfogadott szimbolikus törvényeket, például 2010. május 26-án a kettős állampolgárságról szóló törvényt, május 31-én pedig a képviselők döntöttek a nemzeti összetartozás napjáról.
Ezek a jogszabályok lehetőséget teremtettek egy új nemzetpolitika kidolgozására, amelynek célja elsősorban a gyerekek megszólítása.
A Határtalanul programban eddig közel 540 ezer gyermek vett részt, az oktatási-nevelési támogatással évente 230-240 ezer határon túli magyar diákot ér el a kormány, akikben tudatosítják, hogy ugyanannak a nemzetnek a tagjai, még ha különböző országokban élnek is.
„Egységes nemzetben gondolkozunk” – jelentette ki, hangsúlyozva, a kormány felelősséget visel a határon túli magyarságért, és ezt nem egy évben vagy négyéves ciklusban gondolkodva teszi, hanem 14 éve ez határozza meg „minden határozatunkat, jogszabályokat, cselekvésünket”.
Megemlítette, hogy körülbelül a tízszerese a határon túli magyaroknak nyújtott támogatás, mint volt 2009-ben, és nincs olyan magyarok lakta település a Kárpát-medencében, ahol ne újították volna fel vagy a templomot vagy az iskolát vagy a közösségi házat, esetleg mindegyiket.
Fontosnak nevezte azt is, hogy sikerült megerősíteni a határon túli magyar politikai szervezeteket, hogy a magyaroknak szinte teljes körű érdekképviselete legyen az utódállamban.
