A történelem az élet tanítómestere. A magyarság történelme gazdag sikerekben és kudarcokban egyaránt. Nekünk nem csak a sikerért, de a megmaradásunkért is mindig keményen meg kellett dolgoznunk. A világ folyamatosan változik, és a változó világban a megmaradás kulcsa az olyan alkalmazkodás, amely során a régiből megőrizzük az ötleteket, az újból befogadjuk azt, ami jó.
Tudta ezt Szent István, amikor keresztény királyságot formált. Tudta ezt IV. Béla, amikor a tatárjárást követően támogatta a kővárak építését. Hunyadi János is ennek mentén cselekedett, amikor új típusú harci eljárásokat alkalmazott a törökökkel szemben. Bethlen, Bocskai és Rákóczi is tisztában volt a realitásokkal, amikor engedményeket csikartak ki a Habsburgoktól. De Széchenyi is igyekezett minden erejével hazáját modernizálni, és a Deák által megkomponált kiegyezés is a gyorsan változó környezetre adott legkifinomultabb válasz volt, amely Magyarország érdekeit szolgálta.
A XX. században a történelem kereke nagyot fordult, két idegen érdekekből kirobbant világháborúban vettünk részt, és mindkettőben óriási áldozatokat szenvedtünk, és végül a vesztesek békéjét kaptuk viszonzásul. Trianon szétszakította mindazt, amit ezer esztendő forrasztott egybe.
Száz évvel később, nemzetrészeink kulturális újraegyesítésével egy esélyt teremtettünk magunknak, hogy kilépjünk eme történelmi trauma árnyékából. A határon túli magyarok állampolgárságának megadásával, az újra valóban élő, országhatárokon átívelő kulturális-, gazdasági kapcsolatokkal összefontuk újra mindazt, amit a nagyhatalmak igazságtalanul tönkretettek.
Összetartozunk és ezt a kapcsot mi kereszténydemokraták örökké óvjuk majd!
Soha nem engedünk újra az erőszaknak és a vérontásnak, amely családokat, generációkat, álmokat és megannyi jövőt semmisíthet meg! Soha nem sodródhatunk újra idegen érdekek háborújába. Mindig van békés megoldás! Trianon történelmi tanulsága: idegen érdekek háborújából ki kell maradni – áll a KDNP közleményében.
