MH/ MTI
2024. június 5. szerda. 20:36
V. Németh Zsolt arról is beszélt, miközben Magyarországon természetes, hogy az egészséges ivóvízzel ellátottság csaknem százszázalékos, addig a környező országokban nem ritka a 70-80 százalékos arány sem.
Szűkült a közműolló is, Magyarországon a háztartásoknak már 83,5 százaléka csatlakozik a szennyvízhálózathoz, míg a környező országok közül például Horvátországban ez az arány 32, Romániában pedig 37 százalék – tette hozzá.
Az államtitkár szavai szerint az ágazat ma a korszakváltás időszakát éli. Egyrészt véget ért egy beruházási időszak, amelyet új célok mentén folytatódó fejlődésnek kell követnie. A globalizáció, a klímaváltozás, az energiaválság mind új kihívás – közölte. A szennyvízcsatorna-hálózat teljessé tétele az ágazat új időszakának egyik kiemelt feladata, amelyre az eddigiektől eltérő technológiák jelenthetnek megoldást az érintett, jellemzően apróbb falvakban. Ugyancsak a jövő meghatározó teendőjeként beszélt a hálózati rekonstrukcióról.
V. Németh Zsolt elmondta, hogy az új korszak már elindult azzal, hogy a nemzeti és önkormányzati vízműveknek tervezésre forrást biztosított a kormány. Jelentős változásként említette, hogy az integrációs folyamat első, legjelentősebb üteme befejeződött, ennek eredményeként az ország majd felén már a Nemzeti Vízművek szolgáltat, a 36 társaságból 18 állami. Lépéseket tett a kabinet haváriahelyzetek kezelését segítő raktárak kialakítására is, nagy átalakuláson megy át a szektor – mondta.
Az államtitkár szólt az új díjrendszer bevezetéséről, a nem lakossági területen ez lépett a korábbi, kilencszáznál is többféle tarifa helyébe, eltüntetve a 49-szeres, illetve 26-szoros különbségeket. Működik az ellentételezési alap, és bár szükség lehet a rendszer finomhangolására, alapvetően jó az irány – emelte ki. Hozzátette: emellett az állami és önkormányzati cégeknél lehetőség nyílt egy, az ország gazdasági helyzetéhez képest megfelelő bérrendezésre, amelyet folytatni is kell.
Az új technológiákra kitérve elmondta, hogy ezek – köztük a térinformatika, a műholdas hibafeltárás és a digitalizáció – már Magyarországon is elérhetők, és források is lesznek rá. Megvalósításukra nyitott a szakma, bevezetésük a gazdaságosabb működést segíti.
„Az ágazatnak integrálódnia kell a vízügy egészéhez, cél, hogy ezek a részterületek újra egységessé váljanak. Ennek részeként az ágazati szakképzés kapcsolatát is szorosabbra kell fűzni a felsőoktatással” – zárta szavait V. Németh Zsolt.
