A Szingapúrban megrendezett ünnepélyes díjátadón a MOL Campus két első díjat kapott: elnyerte az irodaház és a környezettudatos építés kategória aranyérmét, így globálisan is a legjobb irodaház lett. A közcélú létesítmények kategóriában kettős magyar siker született, a zsűri a Néprajzi Múzeumot választotta a világ legjobb középületének, és a Magyar Zene Háza is díjat kapott.
A FIABCI World Prix d’Excellence pályázat története során 37 ország szerzett arany- vagy ezüstérmet, Európában a legtöbb éremmel Magyarország büszkélkedhet, a világon pedig a negyedik az ország az érmek számát tekintve. Az idei versenyben Malajzia után Magyarország volt a második ország, amelyik a legtöbb elismeréssel távozhatott Szingapúrból az exkluzív díjátadó gáláról.
Az 1951-ben alakult, több mint 60 országban tevékenykedő Nemzetközi Ingatlanszövetség, a párizsi székhelyű FIABCI minden évben megrendezi a Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatot (FIABCI World Prix d’Excellence), amelynek célja a legsikeresebb ingatlanfejlesztések kiválasztása és elismerése. A 32 évvel ezelőtt útjára indított FIABCI World Prix d’Excellence a világ legrangosabb ingatlanfejlesztési pályázata, amelynek történetében eddig öt kontinens 37 országának ingatlanfejlesztői szerepeltek eredményesen. A nemzetközi zsűriben idén 31 ország 66 tekintélyes szakembere vett részt, képviselve az ingatlanfejlesztési szakma egy-egy speciális ágazatát.
Lánszki Regő építészeti államtitkár, országos főépítész a magyar sikerek kapcsán elmondta:„Építészeti államtitkárként különleges élmény volt jelen lenni ezeknél a magyar sikereknél. Egy olimpiai bajnoki cím átéléséhez hasonló, amikor az egész világ elismeri a magyar teljesítményt. Jó volt látni, hogy a legnagyobb fejlesztők jöttek oda gratulálni Latin Amerikától Kínáig, Szaúd-Arábiától, Európán át az Egyesült Államokig. Helyes döntésnek bizonyult, hogy a fejlődés útját választottuk, rendbe tettük a Városligetet, nem hallgatva azokra, akik szerint elhanyagoltan kellett volna hagyni.
Megmutatkozott, hogy a magyar ingatlanfejlesztők világszínvonalúak, képesek a minőségre, ez visszaigazolta a magyar építészetről szóló törvényben megfogalmazott irányt, amit széles szakmai konszenzussal határoztunk meg” – mondta el az államtitkár, majd hozzátette: – Egy építkezés sikeréhez sok szempontnak kell érvényesülni. Mindenekelőtt szükséges a tervezők, a beruházók és a kivitelezők harmonikus együttműködése, amit mi új jogszabályi környezettel és előremutató szemlélettel támogatunk, ami a szabályok mindenhatósága helyett az együttműködésre helyezi a hangsúlyt.
A FIABCI kongresszus a díjátadó mellett egy rendkívül fontos konferencia is, ahol három napon át tárgyaltunk a jövő kihívásairól és a megoldásokról. Az új, A magyar építészetről szóló törvényben is megjelenő magyar minta, amit a konferencia nyitóelőadásán ismertethettem a szingapúri fejlesztési miniszter, az új indonéz főváros építésének vezetője és a szaúd-arábiai kormányzati fejlesztési igazgató társaságában az épületeinkhez hasonlóan nemzetközi elismerést váltott ki. Ez az irány a magyar építészeti hagyományok tiszteletén alapul, meglévő értékeinket megőrzi és Az ember tragédiájába illő jellegtelen falanszter házak helyett ikonikus épületeket hoz létre, miközben kiemelt szempontként tekint a fenntarthatóságra és az élhetőségre.”
Gönczi László, a FIABCI World Prix d’Excellence Bizottság alelnöke, a FIABCI Magyar Tagozatának elnöke elmondta: az irodaház és a környezettudatos kategória első díját nyerte a MOL Campus. A közcélú kategória első díját nyerte a Néprajzi Múzeum. A közcélú kategória második díját nyerte a Magyar Zene Háza. A bírálat főbb szempontjairól az elnök elmondta, hogy vizsgálják az ingatlanfejlesztés koncepcióját és eredményét, építészeti és városépítészeti színvonalát, a kivitelezés minőségét és a megvalósítás időtartamát.
Emellett értékelik az értékesítés és bérbeadás eredményességét, valamint a környezetvédelmi szempontokat és az ingatlanfejlesztés társadalmi hasznosságát. Az elnök kiemelte: az elmúlt 25 évben a magyarországi ingatlanfejlesztők 34 első és 37 második díjat nyertek a FIABCI World Prix d’Excellence pályázatán a különböző kategóriákban, megelőzve az összes európai országot.
A díj történetéről Gönczi László elmondta: pályázat jelentőségét felismerve először Brazília és Malajzia, majd Magyarország is meghirdette saját nemzeti ingatlanfejlesztési nívódíj pályázatát azzal a céllal, hogy a nyertesek képviseljék országukat a FIABCI World Prix d’Excellence pályázaton. Ma már több, mint 20 ország rendezi saját nemzeti pályázatát hasonló megfontolásból. A hagyományoknak megfelelően idén is, a FIABCI Magyar Tagozata által szervezett XXV. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat győztesei vettek részt a nemzetközi pályázaton.
Az előző évek sikersorozatát folytatták a magyarországi fejlesztők, amelyek három I. és egy II. díjat nyertek az idei pályázaton. A nemzetközi zsűri nagyra értékelte az új létesítmények kiemelkedő műszaki színvonalát, a környezetbarát technológiák alkalmazását és elismerték a létesítmények társadalmi hasznosságát – tette hozzá.
A FIABCI Magyar Tagozata már meghirdette a XXVI. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatot. Reméljük, hogy az idei pályázat nyertesei ismét sikeresen szerepelenek a 2025 évi FIABCI World Prix d’Excellence pályázaton. A magyar sikereket értékelve a FIABCI vezetése úgy döntött, hogy idén szeptemberben az elnökség Budapesten tartja ülését egybekötve egy „Trade Mission” elnevezésű szakmai rendezvénnyel, amely keretében lehetőség lesz ismertetni a magyarországi ingatlanfejlesztés eredményeit és befektetési lehetőségeket.
A MOL Campus sikeréről
Mindkét kategóriában, amelyben nevezték, első helyen végzett a Mol emberközpontú, fenntartható irodaháza. A FIABCI World Prix d’Excellence díj azt jelenti, hogy a világon tavaly elkészült irodaépületek közül a MOL Campust sorolták az első helyre, és a Dél-Buda városképét meghatározó 143 méteres, emblematikus épület a fenntartható megoldásait tekintve is globálisan a legjobbnak bizonyult.
„Olyan vállalati központot szerettünk volna felépíteni, amely reprezentálja a Mol jövőorientált szemléletét, a fenntarthatóság iránti elkötelezettségét és a régió gazdaságában betöltött stratégiai szerepét. És legalább ilyen fontos szempont volt az is, hogy az épület jó közérzetet és harmonikus munkakörnyezetet teremtsen a munkatársaink számára. Számos olyan okos megoldással dolgoztunk, amely a kiemelkedő komfortérzet mellett alacsonyan tartja az irodaépület ökológiai lábnyomát és üzemeltetési költségeit. A pódium épületrész tetőszerkezetére 900 négyzetméternyi napelemet telepítettünk, számos területen hasznosítjuk az esővizet, a teljes energiaszükségletünk 70 százalékát biztosító fűtő- és klímarendszerünk pedig geotermikus energiára támaszkodik.
Büszkék vagyunk arra, hogy emberközpontú, klímabarát szemléletünket nemzetközi elismerésekkel díjazták, és kiemelték azt is, hogy a MOL Campus a legtöbbet hozza ki környezetéből, és harmonikus kapcsolatban áll mind a közeli folyóparttal, mind pedig Budapest leggyorsabban fejlődő új városnegyedével” – hangsúlyozta Varga Péter, a MOL Campus Kft. ügyvezető igazgatója.
A tervezésben a világhírű Foster&Partners partnere a Finta és Társai Építész Stúdió volt. A Stúdió koncepciója azon alapult, hogy a székház az ott dolgozók közérzetéhez, optimális munkakörülményeihez és demokratikus viszonyainak biztosításához járulhasson hozzá, ugyanakkor tartalmazzon egyéb, kiegészítő szolgáltatásokat is, melyek nem csak az ott dolgozók számára elérhetőek.
Ennek megfelelően a fektetett pezsgősüveget formázó, vasbeton szerkezetű toronyház földszintjén számos közfunkciót ellátó szolgáltatás megtalálható, az első emelettől pedig 120 méterig lát el irodai funkciót. A terek shell and core részeinek megalkotása szintén a stúdió feladata volt, a belsőépítészet a berlini Kinzo tervei alapján a MinusPlus támogatásával valósult meg. A kivitelezés a Market Építő Zrt., a fenntarthatósági megoldások sora az Óbuda Group, a projektmenedzsment a CÉH Zrt. munkáját dicséri.
Ahogy Varga Péter megfogalmazta, a közös munka során tapasztalt szinergiák olyan hozzáadott értéket teremtettek, amely a jövőnek épült irodaépület nívójában, és annak nemzetközi elismerésében is kézzelfoghatóan jelen van.
Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója:„Óriási megtiszteltetés, hogy a Liget Budapest Projekt fejlesztései két díjat is hazahozhattak a rangos nemzetközi díj, a Nemzetközi FIABCI megmérettetésén. Büszkén mondhatjuk, hogy ma a Városligetben található a világ két legjobb és legtöbbet díjazott kortárs középülete: a Néprajzi Múzeum és Magyar Zene Háza.
Köszönettel tartozunk a két ház tervezőjének, Ferencz Marcelnek Sou Fujimotónak valamint partnereiknek, illetve a Városliget Zrt. minden dolgozójának, akik világviszonylatban is kiemelkedő értékű, egyedi és minden ízében a ligeti helyszínre álmodott építészeti remekműveket alkottak meg. Ezzel immár a magyar főváros különlegesen gazdag építészeti örökségének szerves részeivé váltak.
Örömmel tapasztaljuk, hogy bármerre is mutatjuk be a Városliget megújításának eredményeit – akár a hazai, akár a nemzetközi térben – a Liget projektre mindenhol egyfajta benchmarkként tekintenek. A megvalósult, illetve megújult kulturális intézmények egy helyszínen, nagy sűrűségben páratlan szinergiákat hoztak létre, melyek egyszerűen nem reprodukálhatóak barnamezős területeken. Itt a 150 éves intézmények békésen megférnek egymás mellett az újakkal, és alkotnak egy élő rendszert, miközben a természet, a park élményfunkciókkal, rekreációs lehetőségekkel körülöleli őket.
Ilyen a világon nincs máshol, erre a nemzetközi városfejlesztéssel foglalkozó szakmai kiállításokon, konferenciákon és díjátadókon mindenki fölkapja a fejét. Ennek is köszönhető, hogy a fejlesztéseinket már nyolcmilliónál is többen látogatták meg, és Európa kulturális és turisztikai térképén a Városliget, mint kulturális negyed, csillogó ponttá vált.”
Különleges zenei beavató intézmény és Európa legkorszerűbb etnográfiai múzeuma
A Magyar Zene Háza 2022. januári nyitása óta Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális intézményévé vált, látogatottsága már a kétmillió főt közelíti, ezzel példátlanul rövid idő alatt a fővárosi kulturális élet egyik emblematikus helyszíne lett. A fellépők és a közönség visszajelzései, valamint a látogatottsági adatok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a Magyar Zene Háza nemcsak különleges építészeti műalkotásként, hanem sokrétű programkínálata révén is sikeresen kapcsolódott be a fővárosi kulturális élet vérkeringésébe.
A ház a kiemelkedő látogatottság mellett Magyarország egyik legtöbbet posztolt épületévé vált, számtalan fotón, videón köszön vissza ikonikus üvegfala, lyukakkal áttört tetőzete valamennyi social média felületen, itthon és külföldön egyaránt.
2022 májusában látványos kiállításokkal nyitotta meg kapuit a Néprajzi Múzeum új, a Liget Budapest Projekt keretében megvalósult épülete. A múzeumban interaktív tárlatok mellett, mintegy négyezer műtárgyat felvonultató, lenyűgöző Kerámiatér és a Liget Budapest Látogatóközpontja várja az érdeklődőket, Budapest aranykorát bemutató óriásmakettel. A nyitás óta eltelt két év alatt a Néprajzi Múzeum látogatottsága már átlépte a félmillió főt.
A több mint hétezer négyzetméteres tetőkertje Budapest egyik kedvelt találkozóhelyévé vált, kiránduló iskoláscsoportoktól a piknikező családokon át leánykérésekig, már számtalan élménynek adott helyszínt.Hamarosan pedig a múzeum gyűjteményének minden korábbinál nagyobb hányada lesz megismerhető az intézmény épülő, új állandó kiállításán.
